Ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombati közleményéből, illetve erről beszélt sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. A tárca és az országgyűlési képviselő a devizahitelesek szombati tüntetésére reagált: az adósok és civil érdekvédelmi szervezeteik a kilakoltatási moratóriummárcius elsejei megszüntetése miatt demonstráltak.

Az MTI beszámolója szerint a devizahitelesek a József nádor téren, az NGM épülete előtt gyülekeztek, majd a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épülete elé vonultak, hogy követeléseiket eljuttassák a médiának. A rádióban végül beolvasott petícióban egyebek mellett a kilakoltatások és a végrehajtási eljárások azonnali leállítását, a közjegyzői végrehajtási záradékok kiállításának megtiltását, valamint a devizaalapú tartozások teljes eltörlését és kártérítést követeltek.

A bankszövetséggel folytatott egyeztetésekről új információ nem derült ki, Selmeczi Gabriella ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a kormány akár a devizahitelek forintosítására is nyitott. Mint arról a múlt héten beszámoltunk: a kormány és a bankok olyan javaslaton dolgoznak, amely több tízezer devizahitelesnek jelenthetne segítséget, azoknak, akik sem az árfolyamgáttal, sem a Nemzeti Eszközkezelő adta lehetőséggel nem tudnak élni.

A bankok a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, az ebből származó veszteségüket pedig részben leírhatnák a bankadóból. Elképzelhető, hogy a programot a jegybank is segítené devizatartalékával, ahogyan tette azt egy éve a végtörlesztésnél. A bankok a forintosításhoz szükséges devizát az MNB-től vásárolnák meg, így az akció nem járna a forint gyengülésével. Ez egyébként nem jelentené a devizatartalék felélését, hiszen az így felhasznált összeg forintban továbbra is a jegybanknál marad, amely bármikor visszaválthatja azt euróra, dollárra – vagy akár rubelre.

A képviselő asszony, illetve az NGM tájékoztatása szerint a kormány nagy lehetőségeket lát még a lakóingatlanokkal és szociális intézményrendszerrel önkormányzati rendszerben is. A kabinet arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy vállaljanak részt a probléma megoldásából önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetőségével. A kormány pedig megvizsgálja, milyen segítséget tud ehhez biztosítani a helyhatóságok számára.

Az ösztönzésre szükség is lesz, mivel az önkormányzatok eddig nem igen törték magukat azért, hogy segítsenek a nehéz helyzetben lévő adósokon, pedig még a Bajnai-kormány 2009-ben több jogszabályt is módosított ennek érdekében. A területileg illetékes helyhatóságot előre értesíteni kell a kényszerértékesítésről, majd az árverés eredményéről, a liciten kialakult vételárról, és minimum 30 napot kell biztosítani arra, hogy az önkormányzat élhessen elővételi jogával. Az így megvásárolt ingatlant a helyhatóság bérbe adhatja a korábbi tulajdonosnak – és saját döntésétől függően akár szociális bérleti díjat is meghatározhat.

Kérdés persze, hogy azok az önkormányzatok, amelyeket az Orbán-kormány éppen most segít ki több százmilliárd forint hitel átvállalásával, és amelyeknek további eladósodását a stabilitási törvényben szigorúan korlátozta, miként tudnak nagyobb szerepet vállalni a devizahitelesek helyzetének rendezésében. Mindenesetre úgy tűnik, a kormány komolyan számol az önkormányzatok bevonásával, az elképzelés többször is előkerült az utóbbi napokban. Először SoltészMiklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára beszélt arról, hogy kabinet a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása helyett inkább azt javasolta, hogy az önkormányzatok szociális bérlakásokkal segítsék azokat, akik elveszítik az otthonukat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig parlamenti meghallgatásán (akkor még jelöltként) nyilatkozott úgy, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezésében a kormány partnerként tekint az önkormányzatokra.