Az LMP képviseletében Schiffer András, Osztolykán Ágnes és Vágó Gábor országgyűlési képviselők, valamint a párt tagjai és szimpatizánsai vettek részt a tüntetésen. A megjelent demonstrálók több transzparenst is a magasba tartottak, ezen olyan szövegek olvashatók, mint „Méltányos alkotmányt!”, „Halálos bűn a rasszizmus és az antiszemitizmus”, „Alkotmányt, demokráciát, jogállamot!”, „Az alkotmány nem játék”.

A Facebookon szervezett tüntetésen (amelyhez negyven civil szervezet csatlakozott: a szervező Humán Platform mellett például az Amnesty International, a Hallgatói Hálózat, a Társaság a Szabadságjogokért és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) az alkotmányosság és a jogállam, a családjog, a felsőoktatás, valamint a hajléktalan és szegény emberek védelméért kívántak szót emelni a megjelentek.

A Facebook-oldalon közzétett felhívás szerint, ha az Országgyűlés megszavazza a tervezett alkotmánymódosítást, akkor az alaptörvény kimondja az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét, az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását, a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét, a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából, a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét, a szabad választási kampány korlátozását, a független igazságszolgáltatás további korlátozását, az egyházak közötti diszkrimináció és a hitéletükbe beavatkozás lehetőségét, 22 év alkotmánybírósági döntéseinek hatályvesztését, továbbá hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.

Közölték, a tüntetés támogatói ezeket a jogfosztó, diszkriminatív módosításokat elfogadhatatlannak tartják. „Egy alkotmány az ország és a benne élő emberek legfőbb közös dokumentuma kell legyen, nem az aktuális kormánytöbbség büntetésre használt játékszere!” – írták. „Alkotmányt, demokráciát, jogállamot!” „Az alkotmány nem játék”

„Nem, nem, nem!” – több ezer fős tömeg skandálta a diáktüntetésekről, illetve a Fidesz-székház csütörtöki elfoglalásáról ismert szlogeneket az Alkotmány utcában, az alaptörvény erőszakos módosítása, a köztársaság alkotmányos berendezkedésének lebontása ellen tiltakozva. Tamás Gáspár Miklós filozófus arról beszélt, hogy Magyarországnak új alkotmányos társadalmi rendre, új politikára van szüksége, amelyben mindenki részt vehet, és amelyben „a képviseleti demokráciát a részvételi demokrácia ellenőrzése alá helyezzük”. „Olyan új rendre van szükség, amelyben végre a nép fog uralkodni, de ezúttal komolyan.”

Szerinte akármi történik is a következő napokban, a magyar nép már győzelmet aratott azzal, hogy ez a tiltakozás megszületett. A filozófus arról szónokolt, hogy egyvalamiben egyetért Orbán Viktorral: az 1990 után kialakított rendszer valóban válságba jutott, aminek a legfőbb jele, hogy Orbán kétharmados többséggel hatalomra kerülhetett. Olyan rendszer kell szerinte, amelyben a köztársaság megszűnése nem fenyegeti a mindennapokat, amelyben mindenki biztonságban van. Mint mondta, Orbán Viktor „a nemzet becsületébe gázolt”, szégyent hozott az országra. „Legalább a drámától ne fosszanak meg, nem egy bohózatba akarunk belehalni” – tette hozzá.

– Ma nem az Alkotmánybíróság korlátozza a kétharmadot, hanem a kétharmad korlátozza az Alkotmánybíróságot – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. „Minden valódi alkotmány a polgárt védi a hatalomtól, ám a magyar alaptörvény és annak negyedik módosítása az államot védi a polgárokkal szemben.” Megfogalmazása szerint jogállamban nem korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, nem zárják börtönbe a hajléktalanokat, az egyetemeket nem rendelik a kormány irányítása alá, és nem tiltják a kampányt a médiában.

„Nagy baj van, az országot elhagyják a fiatalok, mert nem akarnak sem röghöz kötve, sem méregdrágán tanulni” – mondta Deczki Sarolta az Oktatói Hálózat képviseletében. „Büszkék vagyunk azokra a diákokra – tette hozzá –, akik példát adnak szolidaritásból és akik kiállnak értünk.” „Éljen a demokratikus, szolidáris, józan Magyarország!” Aradi Fanni a pécsi Középiskolai Hálózat részéről arról beszélt, hogy a kormány ellenségként kezeli a tiltakozó diákokat. „Ha most megszavazzák az alaptörvény negyedik módosítását is, sem a röghöz kötés, sem az egyetemek autonómiájának megszüntetése ellen nem érvelhetünk anélkül, hogy ne az országunk jogrendjének alapját kritizálnánk. Így ma talán utoljára beszélhetek arról megkötések nélkül, hogy miért is tiltakozunk a hallgatói szerződés bevezetése ellen.”

A szónoklatok végeztével a mintegy másfél ezres tömeg elindult az Alkotmánybíróság épülete elé. A demonstrálók élén a Középiskolai Hálózat aktivistái haladtak, akik egy „Ki, ha mi nem?” feliratú molinót tartottak magasba. A tömeget nagy létszámban kísérték a rendőrök, de nem akadályozták a résztvevőket a menetelésben. A demonstrálók egy időre megálltak a Képviselői Irodaház előtt, ahol azt skandálták: „Alkotmányt, demokráciát, jogállamot!” Majd a Margit hídon keresztül indultak tovább Budára, ahol az első megálló a Bem tér és a Külügyminisztérium épülete volt. Az Alkotmánybíróság épülete előtt még elhangzott néhány beszéd, majd fél hétkor a rendezvény véget ért. A szervezők megállapodtak abban, hogy hétfő este 20 órakor a Sándor-palota elé mennek.

A módosítás tartalma

- Semmissé nyilvánítják az Alkotmánybíróság valamennyi, az új alaptörvény hatálybalépése előtt született határozatát.

- Korlátozzák a választási kampányt: politikai hirdetést kampányidőszakban csak a közszolgálati médiumok tehetnének közzé.

- Korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát azzal, hogy kimondják: senki, tehát közszereplő emberi méltóságát sem lehet megsérteni.

- Az egyházi státus megadásáról a parlament dönthet.

- A család fogalma kizárólag a férfi és nő házasságára, illetve a szülő–gyermek viszonyra terjed ki.

- Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti – és ezzel akár büntethetővé teheti – a közterületen való életvitelszerű tartózkodást.

- Törvényben előírhatják, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóknak a diploma megszerzése után bizonyos ideig Magyarországon kell dolgozniuk.

- A felsőoktatási intézmények gazdálkodását a kormány ellenőrizheti.

Negyven civil szervezet felhívására szerveződött a demonstráció FOTÓ: MÓRICZ SIMON