A portugál zöldpárti Rui Tavares, az ügyben illetékes jelentéstevő ismertette a jogállamiságról és a demokráciáról szóló munkadokumentumot, amely a majdani jelentés alapjául szolgál.

Tavares bevezetőjében kifejtette, hogy nem volt alkalmuk részletesen elemezni a negyedik alkotmánymódosítást, de kitért rá: az ET a szavazás elhalasztását kérte a parlamenttől, hogy a velencei bizottság is megvizsgálhassa a tervezetet. A portugál EP-képviselő közölte: természetesen a magyar parlament arról és akkor szavaz, amikor akar, de a törvényhozás nyilván tisztában van azzal, hogy a magyar kormány bonyolult és hosszadalmas folyamatban vesz részt különböző európai szervezetekkel.

Renata Weber, a szakbizottság egyik liberális tagja felszólalásában közölte: aggasztó lenne, ha a módosításokat a jelenlegi formában fogadná el a parlament, és jelezte, hogy az Európai Bizottságnak nem kellene a végleges szöveg megszületéséig várnia elemzése elkészítésével. A román EP-képviselő kiemelte, budapesti látogatásukon megvitatták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, hogy a bírósági ügyeket egyetlen ember oszthatja ki – amely most a módosításoknak köszönhetően az alaptörvénybe kerülne –, ami szerinte nagyon szerencsétlen megoldás. Weber szerint budapesti tárgyalásaik során nem hallottak kielégítő jogi érveket a rendszer fenntartása mellett.

Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke emlékeztetett, hogy az ET aggodalma szerint a módosításokkal a kétharmados parlamenti többség felülírja az Alkotmánybíróság döntéseit. Mint kiemelte, a módosítások egy része a bíróságok függetlenségének kérdését érinti, ami a szakbizottság vizsgálatainak egyik fókuszpontja.

Nem értem, miért mondják, hogy a jogállamiság veszélyben van Magyarországon, minden intézmény teszi a dolgát – érvelt Gál Kinga. A bizottság fideszes alelnöke kifejtette: a bíróságok függetlenek, erre példa a Klubrádióval kapcsolatos legutóbbi ítélet. A magyar jogállamiság mellett érvelt akkor is, amikor közölte: az Alkotmánybíróságot sem lehet azzal vádolni, hogy kormánypárti lenne. Gál Kinga elismerte, hogy egyre inkább szimpatizál azokkal a magyarokkal, akik szerint képmutató az EP, amiért más országok súlyos alapjogokat érintő problémáival nem foglalkozik, de Magyarországgal kapcsolatban állandóan farkast kiált. Szerinte ez a kettős mérce kikezdheti az európai intézmények hitelét.

A jogállamiságnak a kiszámíthatóságon kell alapulnia – mondta Göncz Kinga, a szakbizottság szocialista alelnöke. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság több, most a módosításokban szereplő szabályt megsemmisített, köztük a politikai reklám tiltását a kereskedelmi médiában, valamint a hajléktalanság büntethetőségét. Most ezeket a megsemmisített szabályokat vésik kőbe úgy, hogy közben megtiltják az Alkotmánybíróságnak, hogy tartalmilag megvizsgálja őket.

Tavares záró felszólalásában visszautasította a kettős mérce vádját. Mint mondta, minden megkeresésre nyitott, és őt nem a kormány beállítottsága, hanem az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása érdekli. Ígérete szerint április közepére szeretnék elkészíteni az alkotmánymódosítás részletes elemzését, április végére pedig tető alá akarják hozni a végleges jelentéstervezetet. Erről majd az EP plenáris ülése is voksol.

BRÜSSZEL

Navracsics levele Jaglandnak

Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevelében fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban. Ebben Navracsics emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák.

Az alaptörvény és annak asztala az V. kerületben