Mi lesz a szegények iskolájával?

Nem zárják be a csepeli Burattinót, de a sorsa még mindig bizonytalan. A korábbi évekhez képest 25-30 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat.

– Tényleg megszűnik a Burattino?

Az elmúlt napokban lépten-nyomon ezt a kérdést szegezték Mezei Katának, a csepeli alapítványi iskola igazgatójának. Ő pedig minden érdeklődőnek elmondta:

– Baj van, ez tény, de bezárásról szó sincs. A sorsunk valóban bizonytalan, egyelőre nem látni, miből fog működni az intézmény a következő tanévben.

A Burattinóban soha nem kértek a gyermekek szüleitől tandíjat vagy álcázott költségtérítést
A Burattinóban soha nem kértek a gyermekek szüleitől tandíjat vagy álcázott költségtérítést

A 400 diákot és 52 gyermekotthonban élő növendéket ellátó iskola megszűnéséről szóló hírek azután röppentek fel, hogy a Demokratikus Koalíció közleményt adott ki, amelyben felszólította az oktatási kormányzatot: azonnal „vizsgálja felül a csepeli Burattino iskolát érintő döntését”. Az ellenzéki párt szerint ugyanis a „kormány szégyenletes oktatáspolitikájának köszönhetően 2013 januárjától az iskola nem kapja meg az eddigi állami támogatást, ez pedig azzal fenyeget, hogy az iskola és a gyermekotthon nem tudja tovább eltartani magát”.

Mezei Kata kérdésünkre elmondta, szerencsére nem a teljes állami támogatás szűnt meg, hanem a korábban öt évig megkapott kiegészítő normatív támogatás veszett el, miután a lejártát követően nem újították meg. Komoly érvágás ez, évi több tízmillió forintról, az intézmény költségvetésének 20-30 százalékáról van szó.

A Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon a rendszerváltozás szelével kelt életre: négy pedagógus úgy döntött, hogy magániskolát alapít Csepelen szegény sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az intézményt kezdetektől irányító – egyúttal társalapító – Mezei Kata elmondta, a mai napig főként szociális szempontok alapján kerülhetnek hozzájuk a gyerekek. A diákok fele roma, döntő többségük nagycsaládban, rendkívül szerény körülmények között él, a sorsukat gyakran nem csupán anyagi problémák nehezítik. Mindez nagyon drágává teszi a Burattino működését, hiszen kiemelkedő tehetségű és gyenge képességű tanulókat kell ugyanazon intézmény falain belül oktatni. Ehhez számtalan speciális szakmai programra (korrepetálásra, tehetséggondozásra, egyéni fejlesztésre) van szükség.

Ami az intézmény fenntartását illeti, a Burattino Alapítvány mindig is alapvetően az állami normatív támogatásból gazdálkodott, ez fedezte az iskola működési költségeinek 60-70 százalékát. A Burattinóban soha nem szedtek tandíjat, sem egyéb álcázott költségtérítést. A hiányzó pénzt elsősorban pályázatokból fedezték.

– Egészen tavaly augusztusig ehhez még hozzájött a kiegészítő normatív támogatás is, havi kétmillió forint, amit az oktatási tárcával 2006-ban kötött megállapodás alapján kaphattunk – tudtuk meg Mezei Katától.

– Ez azonban lejárt, a tárca által kiírt új pályázaton pedig elutasították a kérelmünket.

A botrányosra sikerült pályázaton egyébként a korábbi 127 intézmény helyett csak 27-tel kötöttek újabb öt évre szóló szerződést a kiegészítő támogatásra. A Burattino kérelmét azzal az indoklással utasították el, hogy a szakképzést is folytató iskolákat egységesen kizárták a támogatásból, holott a nyertesek között akadtak szakképző intézmények is.

A kérdés az, hogy a jelenlegi állapot meddig tarthat. Szeptemberig biztosan, ami azt jelenti: idén a Burattino a korábbi évekhez képest 25-30 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat. A bevételkiesést részben azzal kompenzálták, hogy a tanárok az oktatáson kívüli szakmai programokhoz kapcsolódó feladataikat – a tantestület közös döntése alapján – pluszjuttatás helyett ingyen látják el. Másrészt az iskola intenzív marketingkampányba kezdett, amelynek eredményeként egyre több adományt kapnak cégektől és magánszemélyektől.

A következő tanév alapvető változást hozhat, mivel a köznevelési törvény értelmében 2013 szeptemberétől a magániskolák számára csak a bérek és járulékaik kifizetését garantálja a kormányzat. Aki ennél többre is igényt tart, annak új köznevelési szerződést kell kötnie az oktatási tárcával ahhoz, hogy továbbra is jogosult legyen a teljes állami normatív támogatásra. Újdonság, hogy a jogszabály szerint ez az új szerződés egyúttal magába foglalhatja a kiegészítő normatív támogatást is.

Mezei Kata szerint létkérdés, hogy az új tanévre megszülessen ez a megállapodás. „Enélkül valóban lehúzhatnánk a rolót. Ha viszont pecsét kerülne rá, azzal visszakapnánk a tavaly elveszített kiegészítő normatívát is. Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen eljárásban, milyen kritériumok alapján és mikor köthetünk majd szerződést az állammal. Aggódunk és türelmetlenek vagyunk.”

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.