Az érintettek számára látszólag kedvező irányba módosítaná az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a tavaly alaptörvény-ellenesen kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésének szabályait, de a menesztett vezetőkön nemigen akarnak segíteni. A kormány által tavaly decemberben beterjesztett javaslat szerint saját kérelmére mindenkit vissza kell venni, aki még nem töltötte be a hetvenedik életévét. A nyugdíjkorhatár a tervezet szerint is csökkenni fog, de nem a tavaly megállapított 62, hanem 65 évig, és ezt 2022-ig fokozatosan vezetik be. A visszatérés feltétele egyébként, hogy amennyiben valaki már korábban kérte a nyugdíja megállapítását, és a nyugellátás folyósítását megkezdték, arról a bírói szolgálati viszony helyreállítása érdekében le kell mondani.

Az eredeti tervezetben volt ugyanakkor néhány súlyosan diszkriminatív elem. Az egyik, hogy nem nevezhető ki bírósági vezetővé, akinek kevesebb mint három éve van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ezt a rendelkezést a bizottsági javaslat elhagyná. A másik kifogásolható pont volt, hogy a kényszernyugdíjazottakat semmiképpen nem helyezhetik vissza korábbi vezetői tisztségükbe. Ez azért is érdekes, mert munkaügyi perben született már olyan jogerős döntés, amely szerint a menesztett bírót az eredeti beosztásába kell visszavenni. Információnk szerint ilyen ítélet miatt az Országos Bírósági Hivatal a Kúriánál rendkívüli perorvoslatot kezdeményezett.

Az alkotmányügyi bizottság erre is megoldást kínálna: a bírák jogállásáról szóló törvény mondaná ki, hogy a menesztett vezetőt saját kérelmére a korábbi tisztségébe helyezik vissza. A dolognak csak egyetlen szépséghibája, hogy amennyiben a posztot már betöltötték, az érintett legfeljebb tanácselnökként – ez a legalacsonyabb bírói vezetői poszt, ahol legfeljebb három-öt ember munkáját kell irányítani – dolgozhatna tovább. Anyagilag ebben az esetben sem járna senki rosszul, mert a vezetői pótlékot az eredeti kinevezés időtartama alatt végig folyósítanák, a bírák azonban nem igazán örülnek ennek.

A nyugdíjkorhatár tavalyi radikális csökkentése nem titkoltan azt a célt szolgálta, hogy megszabaduljanak bírósági felső vezetőktől, akik jelentős része már betöltötte a 62 évet. Így a múlt esztendőben ötvennél több ítélőtáblai és törvényszéki elnököt, illetve kollégiumvezetőt, valamint járásbírósági elnököt és elnökhelyettest menesztettek. Ezzel a bírói kart forrásaink szerint nagyjából sikerült lefejezni, és a megüresedett posztokat azóta csaknem kivétel nélkül be is töltötték.

Bírósági körök ezért úgy vélik, az inkább csak azt a célt szolgálja, hogy az eredeti javaslatot a menesztett vezetők helyzetének látszólagos rendezésével a nemzetközi fórumok számára elfogadhatóvá tegyék. Informátoraink szerint tehát csak látszatmegoldásról van szó, mert nyilvánvaló, hogy a kormány a személycseréket véglegesnek tekinti, és az előterjesztés hatálybalépéséig vélhetően az eddig be nem töltött néhány helyre is találnak embereket. A bírák ezért is fenntartják a strasbourgi bírósághoz benyújtott panaszukat.

A bírók fenntartják a strasbourgi nemzetközi bírósághoz benyújtott panaszukat