A római-parti sétányt megtöltötték a tiltakozók, akik a part védelmére új, hatástanulmányokra alapozott tervek kidolgozását követelték. A Hattyú csónakház előtti területet megtöltötték a piknikezők, és családias hangulatban töltötték a délutánt – gyerekekkel, kutyákkal, hangszerekkel, vízipipákkal –, többen transzparensekkel érkeztek („Fák off?”; „Gátat? A hülyeség áradása”).

A szervezők hangsúlyozták, hogy nem önmagában a gát megépítése ellen tiltakoznak, hanem a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott terv kivitelezése ellen. Úgy gondolják ugyanis, a mobil gátat rossz helyre tervezték, különben sem elég magas, ráadásul nagy környezetrombolással járna a felépítése, nem véletlen, hogy 2006-ban a főváros is elvetette a most „leporolt” koncepciót.

A szervező környezetvédők, tájépítészek egy természet- és közönségbarátabb, szakmailag megalapozottabb megoldást szeretnének látni, a Valyo ezért a Nánási út nyomvonalát javasolja a védműnek, és nem közvetlenül a part mentén, hanem a part menti telkek kerítésének vonalában építtetnék meg a gátat, a magánterületek részleges kisajátításával – ez esetben nem kellene szétrombolni a sétányt, a fák és a megszokott kiülős helyek is megmenekülnének.

A demonstráción többek között Bardóczi Sándor, a Magyar Tájépítészek Szövetségének képviselője is arról beszélt, hogy ha megépülne a gát, a Római-part elveszítené karakterét. Más városokban, melyeknek nincsenek ilyen adottságaik, dollármilliókat költenek arra, hogy a Rómaihoz hasonló helyet kialakítsanak, míg Magyarország, úgy tűnik, „nem tud vagy nem akar a maga civilizációs állapotában jól sáfárkodni ezekkel az értékekkel”. Úgy tűnik, tette hozzá, rengeteg olyan döntés születik ma Magyarországon, melyről nincs vagy kusza a szakmai párbeszéd, és sok esetben csupán politikai érdekeket szolgáló, állami vagy önkormányzati presztízsberuházásokról van szó.

Kardos Gábor (Védegylet) szerint a gát megépülése után a part megfizethetetlen hellyé változna, a hekkárusokat és a kifőzdéket a trendi kávézók és plázák világa váltaná fel. „Nem csak a fákat vágnák ki, a beruházás a társadalmi környezetet is megcsonkítaná. Nem a főváros bölcs fejlesztési koncepciójának, hanem ennek a különleges természeti környezetnek, a Duna nagyvonalúságának köszönhetjük azt, hogy itt mindenki otthon érezheti magát, társadalmi gátak nélkül, mert a Duna sokkal demokratikusabb a város vezetésénél.” Kardos arról is szólt, hogy legalább a Rómait mentsük meg, ha már annyi más életterünk a buldózerek, a beton és a plázademokrácia urainak martaléka lett.

A pikniktől néhány száz méterre ellentüntetést is rendeztek A Rómaipart nem biodíszlet! címmel; néhány tucatnyi helyi civil vegyvédelmi ruhába öltözve, transzparensekkel állt ki Tarlós István főpolgármester mobilgát-terve mellett. Búzás Győző, a Római-partért Egyesület tagja az MTI-nek úgy nyilatkozott, ők azt szeretnék bemutatni, hogy egy-egy árvíz után milyen vegyszerekkel fertőtlenítenek a parton, és annak milyen következményei vannak. „Hol van itt az az amazonasi érintetlen természet, amelyet óvni kell a védműtől, amikor ezt az őstermészetet az elmúlt tíz évben háromszor klórozták rommá?” A csoportosulás támogatja a főváros terveit, és a parti védművet tartja szükségesnek. Vélhetően az ellentüntetésre is tekintettel, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a Rómaira, még egy rendőrségi kishajót is bevetettek a rendezvények biztosítására.

Piknikhangulatban