„Szerény körülmények között élő kisnyugdíjasok, munkanélküliek és aprópénzért dolgozók vagyunk. Örültünk a kormány rezsicsökkentő rendeletének. Azt gondoltuk, emiatt itt nálunk, a XV. kerületi szobabérlők házában fizetendő lakbérünk is csökken. De nem így lesz! Az idén még a tavalyinál is többet kell fizetnünk. De miért? Mi is ugyanazt a villanyt, gázt és vizet fogyasztjuk, mint a másutt élők, minket mégsem érint a rezsicsökkentés” – így kesereg K. Zoltán, az újpalotai Kőrakás parkban álló Szobabérlők házának egyik lakója, aki azt sem érti, mire megy el az a több mint hetvenmillió forint, amit évente szednek be a ház nehéz sorsú lakóitól.

Úgy véli, mióta a Budapesti Módszertani és Szociális Központ (BMSZKI) átvette a kerülettől a házat, folyamatosan csak rosszul járnak. A BMSZKI az előzetes megállapodás ellenére megszüntette korábbi bérlői státuszukat, helyette szolgáltatást igénybe vevővé, gyakorlatilag hajléktalanokká váltak. Azt sem érti, hogy a rendkívül hosszú várólista ellenére a BMSZKI miért alakította át átmeneti szállóvá az épület egy részét. Holott abból több is van a városban, míg a szobabérlők házából csak ez az egy.

szobabérlők háza infografika

– Hiába van átmeneti szállóból több is Budapesten, még mindig nincs belőle elég – magyarázza Győri Péter, a BMSZKI szakmai igazgatóhelyettese, bár azt sem tagadja, hogy a munkásszállókhoz hasonló színvonalú lakhatást biztosító, de azoknál lényegesen olcsóbb lakbérű szobabérlők házára is nagy az igény. A várólista nagyon hosszú. Most is többtucatnyian várják, hogy megüresedjen egy-egy szoba. Az átlagos várakozási idő több mint egy év. A szakmai érvek mellett azonban pénzügyi tényezők is szerepet játszottak a döntésben.

A szobabérlők házának működtetéséhez nem jár támogatás, míg az átmeneti szállók üzemeltetését az állam is segíti. Márpedig erre a pénzre nagy szükség van. A nyolc lépcsőházas épületből kettőben működik az átmeneti szálló, a többi a szobabérlőket fogadja. Mindkét helyen fizetni kell. A szállóban fejenként tízezer forintot, míg a szobabérlők házában a 8,7 négyzetméteres egyszemélyes lakrészért, ahol szintén a folyosó végén van a közös fürdőszoba és a konyha, havonta 23 300 forintot. A kétágyas, 13,4 négyzetméteres szoba használatáért pedig 31 800 forintot kérnek az idén. Ez hatszázalékos emelés az elmúlt évhez képest.

– Nem tehettünk mást – állítja Győri Péter. – A hasonló színvonalú munkásszállókhoz, albérletekhez képest ezek a szobák még mindig alulárazottak. A lakbérekből tavaly 69 millió forint folyt be a 228 szobabérlőtől. A közműszámlák és a karbantartás ezzel szemben 73 milliót vitt el. S akkor még nem számoltam a szociális munkásokkal, a takarítókkal és a biztonsági őrökkel, akiket az átmeneti szálló büdzséjéből fizetünk. A szobabérlők háza, bár a fővárosi önkormányzat intézménye, támogatást nem kap, annyit költhetünk, amennyi a lakbérekből befolyik. Ez pedig egyre kevesebb. Sajnos a főváros intézményeit és így az ott élőket nem érinti a kormány által bejelentett és rajtunk számon kért tízszázalékos rezsicsökkentés sem, mivel a BMSZKI nagyfogyasztónak számít. A házak üzemeltetése egyre többe kerül, ezért nem tekinthetünk el az évenként egyszeri, inflációkövető lakbéremeléstől.

Az idén azonban pótdíj társult a kétszemélyes szobák lakbére mellé, ha azt nem egy, hanem két ember lakja. A BMSZKI eredeti tervei szerint a pótdíj összege januárban 4000 forint lett volna, ami jövő januárra fokozatosan a duplájára emelkedik. Az elképzelés azonban kiverte a biztosítékot a bérlők között, és a módszertani központ beérte az egyszeri 4000 forintos emeléssel. Így a kétágyasért valójában 35 800 forintot kérnek, ha ketten használják. A BMSZKI egyébként is támogatja, hogy a nagyobb lakrészeket ketten lakják, mert korábban igen gyakori volt, hogy azokat is csupán egy ember foglalta el. Nekik is könnyebb így kifizetni a lakbért – bizonygatja a szakmai igazgatóhelyettes, majd sietve hozzáteszi: a pótdíjat csak az újraszerződőknek kell fizetniük. Akik éppen benne vannak a 12 hónapos bérleti időszakban – a szerződéseket fővárosi előírás szerint évente meg kell hosszabbítani –, azoknak csak az újrakötéstől kell fizetniük.

A lakók többsége rendkívül fegyelmezetten fizet. Nem tehetnek mást, kéthavi elmaradás után felbontják a szerződésüket. Ez havonta általában kettő-négy embert érint, de többnyire 15 napon belül rendezik a tartozásukat, és maradhatnak. Ám minél több a lakbér, annál nehezebb összeszedni. K. Zoltán értetlen: a Demszky-éra szinte minden döntését felülvizsgálta már az új városvezetés, csak éppen a lakbéremelés maradt a régi rend szerint.