Vagyis a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Európai Üzleti Tanács, a Felsőoktatási Doldozók Szakszervezete és a kormányzat képviselői, köztük Balog Zoltán miniszter és Klinghammer István, a felsőoktatásért felelős új államtitkár. Információink szerint az egyeztetés barátságos légkörű volt.

Ez annak fényében némiképp meglepőnek tűnhet, hogy a HÖOK kifejezetten barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a kormány a kerekasztal-megbeszéléseket megkerülve, a hallgatók és rektorok tudta nélkül néhány hete egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely az egyeztetések legvitásabb kérdéseit, azaz a röghöz kötést szimbolizáló hallgatói szerződést, valamint az egyetemi autonómiát csorbító kancellária-rendszert az alaptörvényben szabályozná.

A HÖOK elnöke, Nagy Dávid, amikor ez a szándék kiderült, egy pécsi fórumon kemény hangon beszélt a tárgyalásokról, s azt is belengette, hogy ha nem sikerül a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban dűlőre jutni, újra utcára viszi a tanulókat. A parlament honlapján még a folyamatban lévő törvényjavaslatok címszó alatt olvasható az alaptörvényt módosító javaslat, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy azt a kormánynak esze ágában sincs visszavonni.

Úgy tudjuk, a kerekasztal mellett még folynak tárgyalások azzal kapcsolatban, miként módosuljon a hallgatói szerződés. A vita fókuszpontjában az áll, hogy miként hasznosuljon egy államilag finanszírozott helyen diplomázó fiatal tudása Magyarországon. Téma volt a kancellária-rendszer ügye is. Úgy tudjuk, az egyetemeket húsba vágóan érintő finanszírozási kérdéseket még mindig homályban tartja a kormány. Mint ismert, december elején a kabinet múlt időben jelentette be, hogy 10 ezer 480 főre csökkentette az államilag finanszírozott helyek számát. A hírre utcára vonultak a diákok, és demonstrációk kezdődtek a kormány felsőoktatást érintő politikája ellen. A kabinet visszavonulót fújt, de egyelőre még csak a kommunikációban, amellyel viszont sikerült megtörni a felsőoktatás szereplői között kialakult szoros egységet.

A kormány elfogadta, hogy eltörli a keretszámokat, a ponthatárok meghúzását pedig a miniszter feladatai közé delegálta, aki az „üldözött 16 szakon” – vagyis a legnépszerűbb helyeken, így például a közgazdász-, jogász-, kommunikációs képzésekben – meg is állapította a bejutási minimumpontokat. A többi szak esetében viszont a 240 pontot jelölte meg a felvétel kritériumaként. A kormány azonban „elfelejtette” e mellé a finanszírozási kereteket meghatározni, noha azt kommunikálja, hogy e döntéssel legalább 55 ezer fiatal bejuthat államilag finanszírozott helyekre.

Az egyetemek tanácstalanul állnak a helyzet előtt, ugyanis a tavalyi 154 milliárd helyett 123 milliárdból gazdálkodik az ágazat, ami olyan mértékű zavarokat okoz, ami már a napi működést veszélyezteti. A súlyos válság egyik példája az ELTE-n és a budapesti Corvinuson zajló elbocsátási hullám. A rektoroknak fogalmuk sincs arról,megkapják-e az állami támogatást a 2013-tól a felsőoktatásba lépő tanulók után. A felvételnek elvileg az intézményi kapacitás szabhat gátat, az akkreditált kapacitás viszont nagyobb, mint ahány diák után az állam a finanszírozást biztosítja. A rektorokat az is nyomasztja, hogy ha a kapacitásuk arányában felvesznek mindenkit, aki eléri a 240 pontos határt, akkor hová vegyenek fel önköltséges hallgatókat? (A költségtérítéses hallgatók befizetése szeptemberben kulcskérdés az egyetemeknek, ebből az összegből szokták a folyó ügyeiket intézni.)

Mindezekre nem kaptak választ a kormánytól. Balog Zoltán ehelyett bejelentette, hogy 11 milliárdos Felsőoktatási Struktúraváltást Segítő Alapot hoznak létre. A minisztérium közleménye szerint az alap „fedezetet biztosít a struktúraváltással, a képzési szerkezet átalakításával és a működés racionalizálásával kapcsolatos többletkiadásokra a felsőoktatási intézmények számára”. Ez az alap a kormány kommunikációja szerint valamiféle mentőöv, amelyet bizonyos feltételek mellett odadobnak a fuldokló egyetemeknek. Ez a kommunikáció arra nem tér ki, hogy a Fidesz hatalomra jutása óta 66 milliárd forintot szivattyúztak ki a felsőoktatásból, vagyis éppen Orbán Viktor kormánya lökte szakadékba az egyetemeket, amelyeknek most mentőövre van szükségük.

Az alapból csak akkor kaphat egy intézmény pénzt, ha megígéri, „strukturális átalakítást”, vagyis csonkolást hajt végre magán. A most meghirdetett alapon kívül ígéretek szintjén még „számolhatnak” az intézmények a PPP kiváltásával, az EU-s önerő átvállalásával, és az esetleges adósság rendezésével. Mindezek azonban még nem létező pénzek, az intézmények éves költségvetésbe nem tervezhetők. Senki nem tudja, hogyan kerül ez a forrás a felsőoktatásba. A barátságos hangulat a kerekasztalnál azt jelzi, az elosztásnál nagy szerepe lesz annak, melyik rektorral van jóban a kormány.

Jó barátok egy asztalnál?