A vizsgálók egyebek mellett megállapították, hogy 2009-ben az ellenőrzött kórházak egyike sem kapott annyi pénzt az egészségbiztosítótól, amennyire a hiány nélküli gazdálkodáshoz szükségük lett volna. Akkor még tízmilliárd forint hiányzott a gondtalan működtetésükhöz. Ezzel szemben 2010-ben és 2011-ben – vagyis már az Orbán-kormány évei alatt – javult a pénzügyi helyzetük. Az érintettek bevételei és kiadásai közötti negatív szaldó 2010-ben 3,4 milliárd forint lett, egy évvel később már 1,9 milliárd forintos többletük keletkezett. A vizsgálók szerint a javulás az OEP-finanszírozás növekedésének és a kormány konszolidációs támogatásának köszönhető.

Amikor az újságírók felvetették, hogy a konszolidációs támogatás valójában nem költségvetési többlet volt, csupán az év közben elvégzett gyógyítási feladatokra addig ki nem fizetett összegek újraosztása a kórházak között, Domokos László (képünkön), az ÁSZ elnöke azt mondta: „Az adott kórház szintjén nem járt az a pénz, csupán konszolidációs összegként jelentkezett. Tehát a húsz kórház és a húsz kórház vezetője nem menthető fel e tekintetben.” Megjegyezte azt is, hogy a vizsgált húszból tíz intézménynek a konszolidációs összeggel megszűnt az eladósodottsága is.

A vizsgálattal az ÁSZ-nak is sikerült „megint felismerni”, hogy az egészségügyben nincs fedezete a műszerek, az eszközük javításának vagy pótlásának. Erre a problémára időről időre az egészségügyi közgazdászok is felhívják a figyelmet, ám ennél tovább e kérdésben egyik kormány sem jutott. Domokos László szerint viszont ez a feladat tovább nem halogatható, mert az uniós pénzek felhasználásának feltétele, hogy az abból megvalósuló fejlesztések fenntarthatók legyenek, így az eszközök javítására, pótlására szolgáló fedezetnek meg kell lennie a rendszerben. Az ÁSZ pedig erre hívja fel a figyelmet.

Az ÁSZ-jelentés ugyanakkor megállapította azt is, hogy az ellenőrzöttek működtetési költségei növekedtek. Ugyan az egészségbiztosítótól származó bevételekből a korábbi éveknél több jutott, de összességében az ellátásokra költhető teljes összeg így is hat százalékkal csökkent.

Ezért az intézmények úgy próbáltak túlélni, hogy a szükségesnél kevesebb orvost, illetve szakembert foglalkoztattak. Megjegyezték azt is, hogy ez utóbbi kockázatot jelent a betegek ellátásában. Domokos László jelezte, hogy azt kérték Balog Zoltán humánminisztertől: érje el, hogy az egészségügyben is készítsenek a szolgáltatók önköltség-számítási szabályzatot. Tapasztalataik szerint ugyanis nincs költségmérés, így nem tudni, valójában mi mennyibe kerül az egészségügyben. Ennek következtében pedig az is esetleges, hogy a nem OEP-finanszírozott ellátásokért az intézmények mennyit kérnek, s a kiállított számlák valóban fedezik-e a költségeket.

Az öt leginkább eladósodott intézménynek a számvevők előírták, hogy készítsen intézkedési tervet pénzügyi helyzete javítására.