Az új felsőoktatási törvény szerint ugyanis mesterszakra csak az jelentkezhet, akinek az alapszakos diplomája mellett nyelvvizsgája is van. Akik az elmúlt években szereztek diplomát, azoknak ez nem okoz nehézséget, hiszen ma már a diploma feltétele a nyelvvizsga. Azonban a 45-50 éves korosztály korábban megszerzett főiskolai diplomájához ez nem kellett. Több tízezer pedagógust érinthet ez a szabály. Ráadásul az új köznevelési törvény értelmében szeptemberben életbe lép a pedagógus-életpályamodell, amely a jobban képzett pedagógusoknak magasabb bérezést biztosít. A bérkorrekció és a közoktatás erőteljes központosítása miatt várható létszámleépítéstől való félelem sok pedagógust a mesterszak elvégzésére ösztönöz, mert így például az egyszakos tanárok vagy csak egy műveltségi területet tanító pedagógusok kisebb valószínűséggel kerülnek a kirúgottak közé.

– Negyven-ötven éves családanyák, családapák, olyanok, akiknek nagyon kevés pénzből kell kijönniük egy-egy hónapban, most elhatározzák, hogy továbbképzik magukat. De nem tudják, mert diszkriminálja őket a nyelvvizsga-követelmény, amely eleve elzárja az utat a tanulás elől. A tanári fizetésekből pedig nem futja drága nyelvtanfolyamokra – mondja egy általános iskolai tanár.

Pedagógus informátorunk szerint a minisztérium nem végezte el megfelelően a jogharmonizációt, ezért kerülnek most ilyen helyzetbe. Ugyanezen a véleményen van a Kodolányi János Főiskola vezetése is. A tanárképzéssel is foglalkozó intézmény úgy tájékoztatta a Népszabadságot, hogy kidolgozott ezzel kapcsolatban egy javaslatot, amelyet a Magyar Rektori Konferenciának is beterjeszt. E szerint az idei felvételi eljárásban átmenetileg még kaphatnának mentességet a 40 év feletti jelentkezők a kötelezően előírt nyelvvizsga alól, így elegendő idejük lenne a jövőre felvételizőknek arra, hogy letegyék a nyelvvizsgát.

– Az átmeneti mentességre látunk esélyt, mert a korábbi ilyen jellegű kezdeményezésekre az Oktatási Hivatal mindig pozitívan reagált – mondta Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora.

A nyelvvizsga-követelmény a köznevelési törvény egyéb rendelkezéseivel sincs összhangban: a jogszabály szerint ugyanis a pedagógusjelölt hallgatók és a kezdő tanárok csak mesterfokozattal rendelkező tanároknál hospitálhatnak. Ha a nyelvvizsgahiány miatt ezt a végzettséget nem tudják megszerezni, akkor a legtapasztaltabb és egyben legidősebb kollégák nem lehetnek mentorok.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondja: a továbbtanulást akadályozó nyelvvizsga a kollégák túlnyomó többségét érinti, ugyanis a tanárok körülbelül nyolcvan százaléka 45 év feletti.

– Megint arról van szó, hogy kapkodtak a köznevelési és felsőoktatási törvény bevezetésével – kommentálja az érdekvédelmi vezető, hozzátéve, hogy azoknak az állása bizonytalanná válik, akiknek nem sikerül mesterfokozatot szerezniük. A PDSZ állásfoglalást fog kérni az oktatási államtitkárságtól az ügyben.

Ezt mi is megtettük.

A tárca szerint a felsőoktatási törvény vonatkozó passzusa 2011. december 30. óta ismert, „így a felvételizőknek volt lehetőségük felkészülni ennek a feltételnek a teljesítésére”.

A mesterképzésben való részvétel feltételeként előírt nyelvi követelmény a képzések minőségét erősíti, elősegítve azt, hogy az idegen nyelv használata általánossá váljon – fogalmaznak. Ennek ellenére a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy „milyen módon lehet és érdemes-e moratóriumot hirdetni ezen előírásra vonatkozóan azon hallgatók esetében, akiknek a nyelvi követelmények megszerzése nem volt kötelező a beiratkozáskor, akár törvényi feltételek megléte (negyvenedik életév betöltése okán), akár egyéb jogszabályi előírások (korábbi képesítési követelmények) miatt”.

A felvételi eljárásban technikai lebonyolítóként részt vevő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megkeresésünkre azt mondta: a nyáron állapítják meg a felvételizők pontjait, ha addig nem változtat a minisztérium a jogszabályon, akkor a nyelvvizsga nélkül jelentkező pedagógusok nulla pontot fognak kapni, hiszen nem teljesítették a bemeneti követelményt. A jogszabály viszont – a tárca válasza alapján – nagy valószínűséggel változni fog, de csak annak a pedagógusnak lesz esélye mester szakra bekerülni, akit nem riaszt el az ellentmondásos jogi helyzet, vagyis beadja a jelentkezési lapját. De erre már csak egy napjuk van, a lapok beadási határideje ugyanis március elseje.

A Corvinus is követi az ELTE-t

Megkezdődött az elbocsátások előkészítése a Corvinus egyetemen – jelentette be tegnap Rostoványi Zsolt, az intézmény rektora, aki döntését azzal indokolta, hogy az idei költségvetési évben 25 százalékkal apadt az egyetem támogatása. A leépítés mértékéről a február 11-ei szenátusi ülésen határozott egy harmincfős testület. A döntés alapján a Corvinusnak 15 százalékos költségcsökkentést kell végrehajtania. Bár a részletekről nincsenek információk, valószínűleg igyekeznek majd elkerülni az ELTE módszerét – ott a nyugdíjasokat és a részmunkaidősöket küldik el. A napokban ugyanis kiderült, miként arról már többször is beszámoltunk, hogy az ELTE BTK-ról 21 tanárt küldenek el, többnyire nyugdíjas korúakat, közüttük a szellemi élet kiválóságait. A diákok körében e döntés rendkívül komoly ellenállást váltott ki, s az oktatói, valamint a hallgatói hálózat sem hagyta az ügyet szó nélkül: a Magyar Tudományos Akadémiához fordultak állásfoglalásért, továbbá követelik a felsőoktatásban zajló forráskivonás leállítását. Eközben a kormány nem tud forráskivonásról. Tegnap közleményben jelezték: a kabinet a tavalyi évhez képest 23 milliárd forinttal többet fektet a felsőoktatásba, a probléma nem emiatt, hanem inkább a hallgatók létszámának folyamatos csökkenése miatt alakulhatott ki. (Szűcs Ádám)

Félelemben