Lázár és a titkosszolgák: 'Ami itt folyik, az agyrém'
Az IH vezetője a Hvg.hu internetes portálnak ugyanaznap azt nyilatkozta, hogy a „célországok” között lehet Svájc, ahol állítólag magyar állampolgárok mesés összegeket tartanak bankszámlákon. Azt is mondta, hogy a befektetéshez kötött könnyített letelepedés okán egyebek mellett Ukrajnában és Erdélyben vizsgálódnak, mert ki kívánják szűrni a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyeket.
Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere ennek kapcsán kijelentette: nemcsak azt szeretné hallani, amit az anyósa a szemébe mond, hanem azt is, amit a háta mögött beszél. Ez szerinte az államok között sincs másként. A nagykövetségek munkatársai kapcsolatot tartanak a fogadó ország prominens személyiségeivel, figyelik a helyi sajtót, s a rendelkezésükre álló információkat folyamatosan rendszerezik, feldolgozzák és értékelik, majd a saját kormányuk számára jelentést készítenek. Ez a volt miniszter szerint olyannyira természetes, hogy beszélni sem szoktak róla.
Azt azonban Gálszécsy nehezen tudná elképzelni, hogy Magyarország a németekkel vagy az unióval – vagy a közösség más tagállamaival – szemben kifejezetten titkos hírszerző tevékenységet folytatna. Szerinte a nemzetbiztonsági bizottság előtt valójában Lázár sem arra utalt, hogy a szövetséges országokba vagy a brüsszeli testületekbe kémeket küldenénk, csupán felhívta a figyelmet egy magától értetődő dologra: az egymással baráti viszonyt ápoló államok is figyelnek egymásra.
A titkosszolgálatok egyik korábbi, neve elhallgatását kérő vezetője hasonlóképpen vélekedett. „A szövetségesekről is szoktunk információkat gyűjteni” – mondta. Szerinte nem kifogásolható, hogy az IH nyilvánosan elérhető forrásokból nemzetbiztonsági szempontból releváns adatokat igyekszik megszerezni. Erről azonban senki sem szokott beszélni – tette hozzá. Informátorunk úgy véli, most azért szólaltak meg a terület felelős vezetői, mert üzenni kívánnak. A hazai közvéleményt arról akarják meggyőzni, miért kellett az idén az IH költségvetését a korábbi hét és fél milliárdhoz képest tízmilliárd forintra felemelni, míg a külföld számára jelezni kívánják: ne spekuláljanak a forintra.
Ezzel forrásunk szerint nincs semmi gond, hiszen a közelmúltban kibocsátott államkötvények zömét külföldi befektetők vásárolták meg. Más kérdés, hogy sokan esetleg spekulációs céllal fektettek be – fogalmazott –, de ez önmagában nem jogsértő. Ahhoz pedig nincs szükség a titkosszolgálatokra – véli –, hogy megállapítsák: aki állampapírt vásárol, az a nyereség maximalizálására törekszik.
– A Fidesz unortodox politikájának része, hogy a titkosszolgálatok szerepét is átértékeli – mondta kérdésünkre egy a nemzetbiztonsági apparátus működését jól ismerő, a titkosszolgálatoknál egykor hivatásosként dolgozó szakértő. Nem vitatja, hogy a hírszerzés feladata a nemzeti szuverenitás megőrzése, de Lázár szavaiból az tűnik ki, hogy azt Németországgal vagy az Európai Unióval szemben kell megvédeni. Forrásunk azonban úgy látja, hogy torz értékrendre utal, ha valaki az egyes emberek méltóságának feltétlen tiszteletén alapuló közösségi vívmányoktól félti Magyarországot.
Van, aki még sarkosabban fogalmaz. „Hülyeség, amit művelnek” – kommentálta a híreket egy korábbi titkosszolgálati vezető. Szerinte senki sem engedheti meg magának, hogy deklarálja: a szövetségesei ellen folytat kémtevékenységet, mert ilyet csak „agyament” emberek mondhatnak.
– Ha valaki ilyen ügyekről másutt fecsegne, azt dekonspirációnak neveznék – jelentette ki egy másik informátorunk, aki hozzátette: a hírt olvasva „dobott egy hátast”, mert ami napvilágot látott, az „példátlan és katasztrofális”. Maga ugyanis azt gondolja, hogy az ilyen nyilatkozatok – amelyekben konkrét célországokat és cégeket neveznek meg – dollár- vagy eurómilliókba kerülhetnek, mert a külföld is figyel rá, mi történik Magyarországon.
Egyes forrásaink egyébként állítják: itt most nem arról van szó, hogy a hírszerzés mindenki számára hozzáférhető adatokat gyűjtene. A nyilatkozatokból inkább azt a következtetést vonják le, hogy egy hazai titkos szolgálat konkrét műveleti tevékenységet folytathat az unió, illetve Németország, Románia, Ukrajna vagy Svájc ellen. Ha ez tényleg így van, és ezt nyilvánosan is megerősítik, az egyenesen „agyrém” – állítják. Egyúttal javasolják, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő politikust és az IH vezetőjét írassák be arra a pár hetes kurzusra, ahol az államtitoknak minősülő információk kezelésének alapelveit oktatják.
