Arany Alkony: Újra visszavont engedély
Az új fenntartóról külön végzésben rendelkeznek majd. A határozat más részében viszont megemlítik, hogy a működési engedély visszavonása miatt ellátatlanul maradó idősek helyzetének rendezése érdekében engedélyezési eljárást folytatnak a feladatellátásra jelentkező – a fővárosi önkormányzat által is támogatott – egyházi fenntartóval, amely az ellátottakat és a dolgozókat is átvenné. Ez aligha lehet más, mint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által létrehozott Olajág Otthonok. Ha megkapják a működési engedélyt, a fővárosi önkormányzatot nem terheli ellátási kötelezettség.
A határozat ellen a misszió 15 napon belül fellebbezhet. Információink szerint erre aligha kerül sor. A missziót vezető Erdős János tegnap délelőtt összevont dolgozói értekezleten ismertette a kormányhivatal határozatát, és egyúttal bejelentette, hogy a misszióra nehezedő adósságteher miatt nem tudják tovább üzemeltetni az idősotthonokat.
Mint arról a Népszabadságban elsőként számoltunk be, a fővárosi kormányhivatal tavaly márciusban vonta vissza először a budapesti Arany Alkony Idősotthonok működési engedélyét, mivel az épületek használatáról 2011 júniusa óta nincs érvényes megállapodás.
Az otthonokat 2008-tól üzemeltető misszió ugyanis csak bérelte az ingatlanokat a Medicatus cégcsoporttól, de 2011 óta nem fizet. A döntéssel ellátási kényszerhelyzetbe kerülő fővárosi önkormányzat azonban nem szívesen vette volna a nyakába az intézményeket és a misszió adósságait, így bíróságon támadta meg a határozatot. A misszió is fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék tavaly november végén hatályon kívül helyezte a korábbi visszavonó határozatot, és új eljárásra kötelezte a fővárosi szociális és gyámhivatalt.
Az önkormányzatnak tehát kifejezetten kapóra jött a hitközség ajánlata, miszerint átveszi az otthonokat. Sőt a gazdasági és engedélyezési csapdát elkerülendő két brüsszeli – a Brit Europe és a Chanosh – zsidó alapítvány augusztusban meg is vette az intézményeknek helyet adó épületeket a tulajdonos Medicatus cégcsoporttól. Így lehetővé vált a tulajdonosi és üzemeltetési jogok egyesítése.
Csakhogy a főváros biztosra akart menni. Az ellátási szerződés megkötését feltételhez kötötte: az önkormányzatnak semmiféle fizetési kötelezettsége ne származzon ebből. Márpedig a szociális törvény eredetileg úgy rendelkezett, hogy fenntartóváltás esetén vissza kell fizetni az egyházi kiegészítő támogatás elmúlt öt évre számított átalányösszegét. A pénzügyi nehézséggel küszködő missziótól hiába várták volna ezt. A hitközség sem akart fizetni.
Budapest ekkor törvénymódosítást kezdeményezett, amelyet az Országgyűlés támogatott. Ezzel lehetővé vált, hogy az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma mentességet adjon a férőhelykorlátozás, illetve a támogatás visszafizetése alól. A tárca lapunk kérdésére azt a választ adta, hogy „a mentesítési jogkört biztosító törvénymódosítás hatályba lépett, a mentesítéshez nem kell további végrehajtási rendelkezés. A miniszteri mentesítésre vonatkozó kérelem elbírálása folyamatban van.”
A kormányhivatal januárban egyeztetésre hívta a feleket. Az álláspontok azonban nem közeledtek. A misszió maradni akart, és a folyamatban lévő perekre hivatkozott. Csakhogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) korábbi határozata értelmében kiadható a működési engedély az épületek új tulajdonosa által létrehozott Olajág Otthonoknak, még a misszió által indított perek vége előtt.
A főváros kijelentette, hogy a közgyűlés decemberi döntése értelmében támogatják az Olajág Otthonok kérelmét. Utóbbi képviselője pedig arról biztosította a hivatalt, hogy a biztonságos működéshez rendelkezésre áll a fedezet. A felek ugyan ígéretet tettek a tárgyalásra, de megállapodás végül nem született. A lakók viszont aláírásgyűjtésbe kezdtek az engedély visszavonása érdekében. Erdős János misszióvezető erre feljelentéssel és kártérítési perrel fenyegette meg az aláírókat, mivel ez a cselekmény szerinte kimerítette a becsületsértés és a rágalmazás fogalmát.
