A határozat szerint sérti az alaptörvényt, hogy az egyházi státuszuktól megfosztott vallási közösségek nem kapnak hivatalos indoklást az elutasítás okairól, ráadásul nincs jogorvoslati lehetőségük. Az AB azt is kifogásolja, hogy – Európában kirívó módon – „politikai alapon” az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. Az egyházi törvény ellen, amely korábban az Egyesült Államok külügyminisztériuma vagy például a velencei bizottság bírálatát is kiváltotta, Szabó Máté ombudsman utólagos normakontrollt, tizenhét vallási közösség pedig alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

A KDNP által kidolgozott, a kormány által is jóváhagyott törvény tervezetét 2011 nyarán a Fidesz az utolsó pillanatokban felülírta, majd viharsebesen átverte a parlamenten. Az őrült kapkodás meghozta az „eredményt”: fércmű született. A tiltakozások sokáig süket fülekre találtak, majd december közepén a fideszes Lázár János közölte, hogy a parlament – „jogtechnikai megfontolásokra” hivatkozva – visszavonja a törvényt. Még mielőtt megtehette volna, az AB semmisítette meg azt, méghozzá a jogalkotási eljárás szabályainak súlyos megsértése miatt.

A kormánypártok nagy hamarjában összeütötték a még újabb egyházi törvényt. Karsai Dániel alkotmányjogász a történteket akkor a jogalkotás paródiájának nevezte. Jellemző, hogy az MTA a parlamenti felkérés ellenére sem volt hajlandó ilyen feltételek mellett közreműködni a vallási közösségek minősítésében.

Az Országgyűlés két körben mintegy harminc vallási szervezetet ismert el egyházként, ugyanakkor a többszörösére tehető azoknak a kisegyházaknak a száma, amelyeket megfosztottak státuszuktól. Az elutasított szervezetek közé került a hátrányos helyzetűekről gondoskodó, Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is, amely pedig – másokhoz hasonlóan – megfelelt a törvényi előírásoknak.

Az AB újbóli megsemmisítő döntése nem vitatja, hogy az állam különbséget tehet egyházak között, de a tisztességes eljárás követelményeit be kell tartani. Az ügy előadó alkotmánybírája Stumpf István volt. Bihari Mihálynak megszűnt a megbízása: ő már nem, Salamon László pedig még nem szavazhatott. Pokol Béla nem volt jelen a végül 8:5 arányban elfogadott határozat aláírásakor. (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária fogalmazott meg különvéleményt.)

Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke lapunktól értesült a határozatról. A politikus, aki egy konferencia miatt Pozsonyban tartózkodik, csak a részletek alapos tanulmányozása után kívánt érdemben nyilatkozni. Az MTI-vel aztán közölte, hogy a döntés „teljes jogbizonytalanságot” okozhat, míg Hölvényi György egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint „megfelelő jogszabályalkotással” orvosolni fogják az „eljárásjogi hiányosságokat”. A fideszes Rogán Antal kijelentette, „bizniszegyházakat” nem fognak támogatni, pláne nem a szcientológusokat, „akkor sem, ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék”.

A Társaság a Szabadságjogokért üdvözölte, hogy az AB megsemmisítette az egyházak elismerésének szabályait, ám figyelmeztetett: azokat várhatóan beemelik az alaptörvénybe. Az MSZP viszont a történtek után „természetesnek veszi, hogy az Orbán-rezsim felhagy az egyházi közösségek vegzálásával, egyes egyházak üldözésével”, és az alaptörvény módosító indítványai közül kiveszi az AB által „szemétkosárba dobott” javaslataikat. Hasonló követeléssel állt elő a Demokratikus Koalíció is.

A Budapesti Autonóm Gyülekezet felszólította azokat a képviselőket, akik megszavazták a törvényt, hogy „tartsanak komoly önvizsgálatot”.

A terjedelmes – a párhuzamos indoklások és különvélemények nélkül is csaknem ötvenoldalas – határozat tanulmányozásához Iványi Gábornak is időre van még szüksége. Az Alkotmánybíróság döntésének köszönhetően a panaszt benyújtó tizenhét vallási közösség újra egyháznak minősül, aminek anyagi következményei is lehetnek. Az Iványi-féle egyház fenntartásában működő iskolák hosszas küzdelem után, utólag megkapták ugyan a korábban elvont állami kiegészítő támogatást, a testvérközösség szociális létesítményei azonban még mindig nem. Az egyház nem jutott hozzá a neki szánt egyszázalékos felajánlásokhoz sem.

Virrasztás a vallásszabadságért 2011 júliusában