Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok elbírálásában nem vehet részt, „akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható” – mondja ki az alkotmánybírósági törvény. Ezt az AB ügyrendje tartalommal is kitölti, amikor pontosítja, hogy a kizárást „az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettséget különösen megalapozza”. Így feltétlen kizárási ok, ha valaki közreműködött a vizsgált jogszabály előkészítésében, benyújtásában, illetve ha ahhoz módosító indítványt nyújtott be.

Arra viszont az ügyrend tételesen nem tér ki, hogy mi történjék akkor, ha valaki a vitatott törvényt csak megszavazta. Forrásaink szerint az ügyrend csupán példálózó felsorolást tartalmaz, és a „különösen” fordulat értelmezhető úgy is, hogy adott esetben kizáró ok lehet, ha valaki képviselőként korábban csupán igennel voksolt egy javaslatra.

Forrásaink hangsúlyozták: alapvetően az alkotmánybírák kötelessége, hogy jelezzék az esetleges kizárási okokat, hiszen őket a törvény és az ügyrend is köti. Elvileg egyébként nincs kizárva az sem, hogy a kizárási okokat hivatalból vizsgálják, de ilyen összeférhetetlenségre az indítványozó is utalhat. Informátoraink szerint a bírák mind ez ideig ügyeltek arra, hogy azoktól az ügyektől távol tartsák magukat, amelyekben a személyes érintettségük felvetődhetett. Most ez nem feltétlenül igaz.

A jog 2010 óta tapasztalható eróziójának része az összeférhetetlenségi és kizárási szabályok alakulása is – mondta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. Így alakulhatott ki, hogy miközben egyes ügyekben nyilvánvaló a médiahatóság elfogultsága, nincs másik fórum, amely az adott jogvita pártatlan eldöntésére alkalmas lenne. Az AB esetében – amelynek egyre több olyan tagja lehet, akitől Kolláth szerint nem várható el egy-egy beadvány tisztességes elbírálása – hasonló lehet a helyzet.

Alapelv, hogy a saját ügyében senki nem járhat el – hangsúlyozta Kolláth. Ez szerinte az általános szabályok szerint abszolút kizárási ok, de másodfok híján az AB-határozatokat sem lehet majd erre hivatkozással megtámadni. Akkor sem, ha a volt képviselők nyilvánvalóan a saját munkájukról döntenek, ami abszurd. A következő parlament legfeljebb addig mehet majd el, véli, hogy az összeférhetetlenség miatt kimondja egyes határozatok közjogi érvénytelenségét.

A teljes Alkotmánybíróság. A 2011 óta hivatalba lépett bírók következetesen szembemennek a többségi állásponttal