Pénz nélkül csak simogat az igazság
A 2010. őszi iszaptragédia nyomán indult számos jogi eljárás közül az egyik csoportot a devecseri és kolontári károsultak által kezdeményezett perek jelentik. Eddig úgy 80 felperes adott be keresetet a Mal Zrt. Ellen – nagyjából egymilliárd forintot követelve –, az ügyeket a Fővárosi Törvényszéken, az Ajkai Városi Bíróságon és a Veszprémi Törvényszéken tárgyalják. Nem véletlen, hogy Konkoly ügye jutott el leghamarabb a jogerős ítéletig, hiszen a devecseri nyugdíjas katona volt az első, aki pert indított: keresetében 23 millió forintot követel a cégtől az iszapömlésben megsemmisült háza és a tönkrement ingóságai miatt vagyoni, az átélt szenvedései miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén. A perében egyébként korábban már született egy jogerős döntés: még 2010. október 20-án – a kártérítési per kimenetelétől függetlenül – ideiglenes intézkedésként 10 millió forint azonnali kárenyhítés megfizetésére kötelezték a Malt. Az összeget a cég végül át is utalta Konkoly Józsefnek.
A most jogerőssé vált közbenső ítélet szerint a Mal csak akkor mentesülhetett volna a kártérítési felelősség alól, ha a bekövetkezett tragédia bizonyíthatóan a tevékenységi körén kívül esett volna. Márpedig a döntés kimondta: a vörösiszap-katasztrófát nem elháríthatatlan külső okok idézték elő, hanem olyan tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és ellenőrzési hiányosságok, amelyekért a Mal Zrt. is felelős. Ezen túlmenően a vörösiszaptározó akkor még veszélyes üzemnek számított, mivel a cég környezetet terhelő-veszélyeztető tevékenységet folytatott, a tízes kazettában nagy mennyiségű maró hatású anyagot tárolt. Ilyen körülmények között pedig egy csekély hiba vagy mulasztás is megalapozza a kártérítési felelősséget – szól a verdikt.
A keddi ítéletről megkérdeztük a katasztrófa sújtotta vidéken élők véleményét. „Pénz nélkül az igazság nem több a simogatásnál” – mondta egy devecseri asszony, aki egyelőre nem indított kártérítési pert a Mal ellen. Megvárja mások kérelmének sorsát, szeretné biztosan tudni, nem az ablakon kidobott pénz-e a perköltség, hiszen semmi sem garantálja, hogy a megítélt összeget ki is fizeti valaki a károsultaknak.
A Mal Zrt. jelenleg valóban nincs abban a helyzetben, hogy fizetni tudjon. Damoklesz kardjaként a feje felett lóg a környezetvédelmi hatóság közel 140 milliárd forintos bírsága, s más teljesítetlen kötelezettséget is hurcol magával. Horváth József ajkai alpolgármester szerint 2011-ből és tavalyról 250 millió forint adóval tartozik a városnak a társaság. Az idei év végére a hiányzó összeg akár 400 millióra emelkedhet.
Toldi Tamás devecseri polgármester attól is fél, hogy hiába a jogerős ítélet, valamilyen okkal, ürüggyel tovább húzódhat a procedúra. A devecseriek, kolontáriak teljes kártalanításra nem számítanak, pedig a vörösiszap-katasztrófa után az ingatlanok értéke például legalább harminc százalékkal csökkent az érintett településeken. Ráadásul e kár azokat is sújtja, akiknek a házát nem sodorta-öntötte el a vörös iszap. „Önmagában annak a kimondása is fontos azonban, hogy az embereknek jár a kártérítés” – tette hozzá Toldi Tamás.
Tili Károly kolontári polgármester úgy véli: a realitások talaján kell állni. „A kártérítések jogszerűsége aligha vitatható, de a Mal helyzete is közismert. Be kellett zárniuk a halimbai bauxitbányát, félő, hogy megszűnik a termelés a »vörösüzemben« is. Ha a cég csődbe megy, több ezer ember marad munka nélkül, ami foglalkoztatási katasztrófát idézhet elő”. Többen is abban reménykednek, hogy az állam átvállalja az egyének kártérítését a Mal helyett. Név nélkül nyilatkozó helyi gazdasági szakemberek viszont azt mondják: erre legfeljebb akkor van esély, ha a Mal valamilyen úton-módon állami kézbe kerül. Nem véletlenül hangsúlyozza lépten-nyomon a szakminisztérium, hogy a Mal most százszázalékosan magántulajdonban lévő cég. Ezzel is arra utalnak, hogy tartozásaikért az állam nem áll helyt, s a jelenlegi tulajdonosi szerkezet fennmaradásáig a kártérítésből sem veszi ki a részét.
Hidasi Gábor ügyvéd, Konkoly József jogi képviselője ehhez annyit tett hozzá, hogy nemrég bírósági letiltással próbált meg hozzájutni egy tavalymegítélt hatvanezer forintos perköltséghez, ám a bíróság jelezte: nem tudták behajtani az összeget, mivel a Mal Zrt. adott folyószámlája „kikerült az adós szabad rendelkezése alól”, vagyis azt jelenleg már a hitelező bank felügyeli.
