Jön az áradat: ötvenmillió segített volna, de a pénzt zárolta a Belügy
A 20 millió éves ősmaradvány-lelőhelyéről ismert, s az összeurópai természeti örökség részeként számon tartott falu szorult helyzetben lévő lakóira az utóbbi évtizedekben kevés figyelem jutott. A nyolcvanas években a határfolyó túloldalán erős, nyolc méter koronaszélességű gátat építettek a szlovákok, a magyar rész viszont csupaszon és védtelenül maradt. Szabó Tibor tudósítónknak korábban elmondta: számítások szerint egy hétszázharmincegy méter hosszú, két és fél méter széles töltés megvédené az ötszáz lelkes nógrádi települést, amelyben az elmúlt tizenöt évben huszonötször volt árvízvédelmi veszélyhelyzet, s volt olyan év, amikor tízszer öntött ki az Ipoly.
A beruházáshoz ötvenötmillió forintot el is nyert a település, ám a pénzt végül kénytelenek voltak visszaadni az államnak, mert a tervezett gát mérete nem szabványos, így a vízjogi hatóság nem adott rá építési engedélyt. Csakhogy egy szabványos, négy méter széles védvonal több mint félmilliárd forintba kerülne, ennyi pénzről pedig álmodni sem mertek.
– Az árvízi védekezés az önkormányzat feladata, az Ipoly viszont az államé. Nekünk egy akkora gát megépítésére volt erőnk és pénzünk, amekkorát a tervben bevállaltunk, ennél nagyobb és erősebb, ráadásul a tapasztalatok szerint szükségtelenül „túlbiztosított” védvonal kialakítása meghaladja egy ilyen kis önkormányzat lehetőségeit. Belefáradtunk a csatába, nem hadakozunk a bürokratikus előírásokkal, inkább visszaadjuk a pénzt – mondta.
Így amikor kiönt az Ipoly, a Rákóczi úti házak lakói ölbe kapják a gyerekeiket meg a cókmókjukat, s mennek az üresen álló iskolaépületben kialakított ideiglenes szálláshelyükre. Tavaly úgy tűnt, lesz megoldás erre az áldatlan állapotra: a parlament ugyanis 50 millió forintot különített el a költségvetésben az érintett nyolc ingatlan kiváltására. Csakhogy a pénzt egész évben nem utalták, végül decemberben a Belügyminisztérium zárolta az összeget. Ekkor mondott le a település polgármestere.
Jóslata, miszerint a víz újból és újból problémát okoz, ha nem oldják meg ezt az elkeserítő helyzetet, gyorsan beigazolódott. A hirtelen olvadás és az esőzések miatt a hét elejére szinte menetrendszerűen megérkezett az áradás Ipolytarnócra: az érintett nyolc ház újból víz alatt áll. Van, amelyiknek a bejáratát már teljesen körbevette a folyó, máshol még „csak” az udvart öntötte el. A bent lakók azonban ezúttal megmakacsolták magukat: azt mondták, nem mennek sehová. Rossz tapasztalataik vannak, mert a kitelepítésekből hazaérkezve rendszerint hiányzott ez-az a házaikból, s most inkább vigyázzák az értékeiket. Mégis mentek.
Bolyós Gáborné, a falu alpolgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy az átmeneti szállásként szolgáló iskolaépületet felfűtötték, a Vöröskereszttől élelmet és tűzifát kaptak, hogy el tudják látni a rászorulókat. A katasztrófavédelem megbízottjai is ott vannak a faluban, hogy ha el kell rendelni a kitelepítést vagy netán a kimenekítést, akkor ezt megtegyék. Az Ipoly vízállásáról telefonon kapnak tájékoztatást a vízügy balassagyarmati igazgatóságáról, egyelőre ismeretlen okok miatt ugyanis az internetszolgáltatás megszűnt.
Jelenleg nincs árvízi veszélyhelyzet – ezt mondta nem egészen egy hete, február huszonegyedikén Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, amikor a Pest Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén vett részt.
Februárban Magyarország sík vidéki területeire több csapadék hullott a sokévi átlagnál, a hó elolvadt, a talajok felső rétegei teljesen telítettek – erről már Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtófőnöke tájékoztatta lapunkat. A belvízcsatornákban a vízszintek megemelkedtek, hat vízügyi igazgatóság területén 6 szakaszon I. fokú, öt szakaszon II. fokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, az elöntött terület nagysága 5100 hektár. Jelenleg 16 szivattyútelep üzemel, naponta 0,6 millió köbméter belvizet emelnek át. Ez még nem jelentős mennyiség (súlyos belvízi helyzetben 150-200 szivattyútelep üzemel, és 20-30 millió köbméter belvizet emelnek át, az elöntött terület nagysága 200 ezer hektár fölött van). Mivel a talajok telítettek, minden további csapadék lefolyik, nem tud beszivárogni. Az előrejelzés szerint a következő héten 5-10 milliméter eső várható. Hogy lesz-e komolyabb belvíz, azt a tavaszi csapadékok határozzák meg.
A Bakondi-féle tájékoztatót követő napon több mediterrán légáramlat hozott csapadékot a Kárpát-medencébe. Ezek kezdetben 5-15 centis friss havat okoztak. A hőmérséklet emelkedésével az esőre váltó csapadékhullás a magyarországi területek túlnyomó részén (6-800 méter alatt) elolvasztotta a friss és a régebbi havat is. Ennek következtében több hazai kisvízfolyáson alakult ki áradás, jelentősebb a Tarnán (II. fok) és a Taktán.
A Tarna miatt is árad a Zagyva, ahol várhatóan I. fokú szinten vonul le az árhullám. Az Ipolyon három nap alatt összesen 42,2 milliméter csapadék hullott, kezdetben hó, majd szombat déltől eső formájában. Az Ipoly valamennyi mellékfolyóján (patakján) jelentős árhullámok indultak el II.–III. fokú tetőző szintekkel. A Sajó mentén az előre jelzettnél kevesebb csapadék hullott le, nagyobb része hóban.
Csakhogy a lehullott csapadék és az enyhe idő következtében meginduló olvadás együttes hatására a folyón jelentős vízszintemelkedések indultak el. Sajópüspökinél az elmúlt 24 órában közel két métert emelkedett a víz szintje, ezért ott II. fokú védelmi készültséget (262 centiméter) rendeltek el hétfő reggelre. Az Országos Vízjelző Szolgálat szerint további vízszintemelkedések várhatók, melyek következtében Sajópüspökinél a vízállás elérheti a III. fokú készültségi szintet (300 centiméter). Lejjebb, Sajószentpéternél a II. fokú, Felsőzsolcánál pedig az I. fokú szint feletti tetőzés valószínűsíthető.
Bakondi György azt is mondta, hogy a katasztrófavédelem tavaly megkezdte a vízelvezető rendszerek folyamatos ellenőrzését, így aztán ezek állapota az előző évekhez képest sokat javult. A 2010-es borsodi árvíz után elkészült vízvédelmi beruházásoknak köszönhetően a katasztrófavédelem felkészültsége sokkal jobbnak mondható most, mint 2010-ben volt. Jelen pillanatban közel 102 ezer ember mozgósítható, és megfelelő eszközpark áll a háttérben. Ugyan néhány térségben vannak belvízi jelenségek, de ezek messze alulmúlják a 2011-es helyzetet, részben annak köszönhetően, hogy a tavalyi aszály miatt szárazabb a talaj, így a vízelvezetők a jelenlegi állapot szerint képesek elvezetni a felgyülemlett csapadékot.
Bakondi György szerint az árvízvédelem alapvetően műszaki feladat, amelyre időben és tervszerűen kell felkészülni. Január elsejével egyébként a járási hivatalvezetők töltik be a helyi védelmi bizottságok elnöki pozícióját.
