Belföld: Felcsútról startol Széles Gáborral a sikerrakéta? - NOL.hu
 

Felcsútról startol Széles Gáborral a sikerrakéta?

Fejér megyében – azon belül is a Székesfehérvár–Felcsút „kétszögben” – egyre többen tudni vélik, hogy ismerik a Széles-titkot, azaz tudják, hogy mire alapozza Széles Gábor nagyvállalkozó a bizonyos Nagy Tervet, amelyet Facebook-oldalán jelentett be néhány napja.

Idézzük fel szavait: „Van egy álmom (...) Még nyárig vagy legkésőbb őszig csak dolgozunk. Ha elmondanám, azt hinnétek, hogy ez a pragmatikus ember megőrült. De ha ez bejön, akkor végre Magyarország olyan növekedési pályára áll, amin már vagy ötszáz éve nincs!!! Ha ez bejön, akkor jövőre Orbán Viktor kétharmaddal fog megint nyerni”. Széles szerint „hihetetlen nagy erők dolgoznak ezen a programon országokon átnyúlóan (...), minden magyar ember benne lesz”. Az interneten azóta is zajló álomfejtés alapján a vízzel működő belső égésű motor, vagy esetleg az Ausztriával történő újraegyesülés lehet a megfejtés, ám Fejér megyei forrásaink ezt másképp tudják.

Felcsúton szinte mindenki ismeri Györgyi Viktor feltalálót – a műszaki és teológiai diplomával is rendelkező szakember, illetve találmánya, a függőleges tengelyű szélkerék a médiában is gyakran szerepel. A formabontó szélturbina egyik prototípusa (vagy inkább modellje) is a mérnök felcsúti ingatlanán áll, de a falu energiaellátását egyelőre nem innen biztosítják – azért sem, mert két éve egy szélvihar alaposan megrongálta.

A függőleges tengelyű szélturbinát amúgy nem Györgyi úr találta fel – számos megoldás létezik rá, némelyik Magyarországon is kapható. A Györgyi-féle verzió annyival tud többet a fejlesztő szerint, hogy a speciális kialakításának köszönhetően kis szélben is gyorsan pörög, megnövelve ezzel a konstrukció elvi hatékonyságát. „Egy olyan szerkezetet álmodtam meg, amely bármely szélsebesség mellett képes jó hatásfokkal működni. A találmány lényege, hogy a belsejébe áramló szelet a szélterelő elemek felgyorsítják, így megnövelik az impulzust, ezért a forgatólapátok energiatermelése hatékonyabb. Két tényező adja a lényeget, az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli szerkezetet ad a szélenergia-hasznosításnak” – nyilatkozta korábban a találmány lényegéről Györgyi Viktor.

A találmány fogadtatása szakmai berkekben legalábbis ellentmondásos volt. Egyrészt azért, mert a függőleges tengelyű szélkerék tényleg nem újdonság: régóta kísérleteznek vele szerte a világban, és ismertek a gyengéi is – ezek közt elsősorban az, hogy kisebb a hatékonysága, mint a vízszintes tengelyű („lapátos”) változatnak. (A hatékonyság a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott keresztmetszeten keresztüláramló levegőmennyiség mozgási energiájának mekkora százalékát tudja elektromos energiává alakítani a szerkezet. – A szerk.) Másrészt azért, mert a feltaláló vitába keveredett a BME áramlástani tanszékével – vagyis azzal a szakmai intézménnyel, amely az országban egyedül rendelkezik a szélturbinák tesztelésére alkalmas méretű szélcsatornával. Itt próbálták ki a Györgyi-féle turbinát is.

A disputa részben kommunikációs, részben tartalmi természetű volt. Mint az egyetem 2009 novemberében megjelent közleménye hangsúlyozta, „a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áramlástan tanszéke hibásnak tartja Györgyi Viktor függőleges szélturbinákkal kapcsolatos szakmai koncepcióját, és attól elhatárolja magát”. (A kommunikációs problémát információink szerint az jelentette, hogy Györgyi szerződésben vállalta: nem hivatkozik a tanszékre a turbina későbbi marketingje során, ám ezt a megállapodást – az egyetemen legalábbis ezt állítják – több alkalommal is megszegte.) A szélenergiások szakmai szövetsége jelezte, hogy szívesen moderálna egy nyílt vitát a két fél között, ez azonban máig nem jött létre.

Ami a közleményben említett „koncepcionális hibát” illeti: áramlástani szakemberek szerint nem az a perdöntő kérdés, hogy kis szélben is képes-e pörögni a turbina, hanem hogy mennyi energiát ad le közben – ha csak egy zseblámpaizzó működtetéséhez elegendőt, akkor az a gyakorlatban ugyanolyan, mint ha egyáltalán nem is pörögne. A kinyerhető energia a szélsebesség harmadik hatványával arányos – vagyis attól, hogy a különleges függőleges kereket esetleg már a szellő is megpörgeti, még nem válik alkalmassá a nagy volumenű energiatermelésre, viszont a gyors pörgés miatt már ekkor is erősen kopnak a forgó alkatrészei.

Különböző terelőlapátokkal és egyéb áramlástani technikákkal a sebesség valóban fokozható, ám ezek a beépített segédberendezések megnövelik a szerkezet tömegét, tovább gyorsítják az alkatrészek kopását, és drágábbá is teszik a kivitelezést. Nem véletlen, hogy a világban a szélenergiával megtermelt elektromos áram legalább 90 százaléka a vízszintes tengelyű szélerőművekből származik. (A képet árnyalja, hogy egy 2011-ben a Kaliforniai Egyetemen készült tanulmány szerint a függőleges tengelyű turbinákból is lehet nagyon magas változatokat építeni – odafönn erősebb a szél –, illetve szélerőműfarm is összeállítható belőlük, méghozzá nagyon praktikusan. A hagyományos rotorok nem lehetnek túl közel egymáshoz, mert a mögöttük kialakuló légörvények gyengítik a szomszéd turbinák hatásfokát. A függőleges tengelyűeknél viszont nincs ilyen probléma, sőt még erősítik is egymás hatékonyságát, valahogy úgy, mint a rajban úszó halak, vagy a V alakban repülő ludak. Egységnyi területen függőleges tengelyű turbinákból akár a hagyományosnál hatékonyabb szélfarm is építhető. Papíron legalábbis.)

Györgyi Viktornak kezdettől nagyra törő tervei voltak a függőleges szélturbinával. Elmondása szerint kitalált egy energiatároló rendszert is (a szélenergia hasznosítását jelenleg főként az energiatárolás nehézségei gátolják – ha ezen a téren jelentkezne valaki korszakalkotó újdonsággal, az valószínűleg nagyobb jelentőségű találmány lenne magánál a turbinánál is). A feltaláló már az Antall-kormányt is igyekezett rávenni, hogy kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal egy közös szélenergia-projekt érdekében. „Megvizsgáltam a Nyugat-szibériai-fennsíkot, ahol akkora ereje van a szeleknek, hogy számításom szerint Európa energiaszükséglete fedezhető lenne a felhasználásukkal. Ehhez egy 100 km hosszú és 8 km szélességű erőműparkot képzeltem el, amit mi, magyarok építettünk volna. A megtermelt energia felét megkaphatták volna az oroszok, a másik felét elhozhattuk volna Magyarországra. Ez fedezhette volna hazánk energiaszükségletét, míg a felesleget eladhattuk volna jó pénzért az EU-nak. Öt év alatt megtérült volna a beruházás, újabb öt év után ki tudtuk volna fizetni az államadósságot” – nyilatkozta erről. Akkori szavai szerint a tervnek sok az ellenzője, de számos külföldi kormány érdeklődik, ő azonban Magyarországon szeretné megvalósítani a gyártást.

Telefonon megkerestük Györgyi Viktort is, aki érdeklődésünkre nem zárta ki, hogy összefüggés lehet a találmánya és a Széles-féle tervek között. Mint elmondta, nem kizárólag a szélkerékről van szó: kifejlesztett egy különlegesen nagy hatékonyságú generátort (ez a szélturbina áramtermelő egysége), valamint egy energiatárolási rendszert is, amelynek lényege, hogy a széláram segítségével vizet bont oxigénre és hidrogénre (olyankor, amikor fúj a szél), és a föld alatt raktározott hidrogén meg a gyorsan üzembe helyezhető hidrogéngenerátor segítségével a pillanatnyi áramszükséglethez tudja igazítani az áramtermelést.

– Az egész világgal harcolok – hangsúlyozta, arra célozva, hogy sokan megvalósíthatatlannak tartják, mások pedig el akarják lopni a találmányát. Az ellenfelei között tartja számon azt a vállalkozót, aki szerinte a szükségesnél gyengébbre építette meg a megrongálódott felcsúti széltornyot (vele azóta is perben áll), meg az általa féltékenynek nevezett műegyetemi szakembereket is. – Megviselte az egészségemet a sok harc – hangsúlyozta kérdésünkre. Györgyi Viktor szerint a találmánya segítségével előállított olcsó energia lökést adhatna a magyar ipar és mezőgazdaság fejlődésének, amennyiben a szükséges tőkét sikerül hozzá megszerezni.

Széles Gábor ugyanakkor telefonos érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: sosem foglalkozott és jelenleg sem foglalkozik szélkerekekkel – amiből az következik, hogy ha a megfejtést jó helyen keressük, talán nem is a széltorony, hanem a különleges generátor és/vagy a hidrogénes energiatárolás lehet a nagy találmány.

Ha a műszaki megvalósíthatósággal kapcsolatos kételyektől eltekintünk, akkor is maradnak megválaszolandó kérdések. Amennyiben a szélkeres találmány(ok)ból a magyar gazdaság teljesítményére érezhető hatást gyakorló terméket vagy projektet szeretnének faragni, ahhoz hatalmas szélparkok kellenének, sok százmilliárdos beruházással. Ugyanis nemcsak a szélerőművekre és az energiatároló létesítményekre, hanem a villamos hálózat és a rendszerirányítás átalakítására is költeni kell – az Orbán-kormány működése óta egyetlen új szélerőmű építését sem engedélyezték, éppen azzal az indokkal, hogy a hálózat nem bírná el. Egy nagy volumenű, olcsó energiaforrás ráadásul az Orbán Viktor által erősen szorgalmazott paksi bővítést, vagyis az újabb atomerőművi áramtermelő kapacitások kiépítését is értelmetlenné tenné.

Györgyi Viktor és találmánya
Györgyi Viktor és találmánya
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér