Újult erővel a szakadás után
A tájékoztatóban hozzátették: az LMP életében új szakasz kezdődik, „a rengeteg pozitív visszajelzés azt mutatja, hogy nagyon sokan vártak és vágytak már a hazai közéletben egy olyan erőre, amelyik távol tudja tartani magát a tőkeerős hatalmi centrumoktól”. Az LMP-ből valamivel több, mint száz párttag távozott. Információink szerint körülbelül öt-hat olyan (elsősorban fővárosi) helyi szervezet volt, amelyet érdemben kiürített a szakadás, itt új koordinátorokat jelölt ki a pártközpont az újjászervezéshez.
A Népszabadság értesülései szerint a frakció megszűnése után függetlenné vált LMP-képviselők – a támogatás csökkenése miatt – számos eddig foglalkoztatott szakértőtől kellett hogy megváljanak; a forrásokat azonban így is célzottan fogják felhasználni. Úgy tudjuk, hogy a párt két téma köré csoportosítja majd elsősorban megszólalásait: a korrupció elleni harc és a munkahelyteremtés, közelebbről a megélhetés kérdései lesznek a főbb irányok. Előbbi kapcsán harcos stílust kívánnak felvenni, és a helyi szervezetek remélt aktivitását kihasználva minden felmerülő helyi mutyit és korrupciót nyilvánosságra akarnak hozni.
Ebben a lakosság segítségére is támaszkodni kívánnak; már most is létezik az antikorrupciós honlapjuk, ahol egy központi e-mail címen lehet bejelentéseket tenni. A sikeres munka érdekében többletforrásokat és többletmunkát fektetnek a helyi szervezetek megerősítésébe és az országos hálózat kiépítésébe; ebben az LMP mostani vezetői szerint reménykeltő a platformisták kilépése utáni időszakban tapasztalható „pezsgés” és „feljavult belső kommunikáció” is. Forrásaink állítása szerint többtucatnyian jelezték azóta csatlakozásukat a párthoz, Csiba Katalin szóvivő szerint a távozó száz fő helyére néhány hónapon belül várhatóan száznál is több új tag lép majd be.
Az egykori platformisták által alapított Párbeszéd Magyarországért párttal (PM) a viszony továbbra is hűvös, az együttműködés egyelőre nem került szóba egyik fél részéről sem. Az tudható, hogy az LMP új arcok felmutatására is nagyobb gondot kíván fordítani: a márciusi tisztújításon a választmányba állítólag már úgy (is) keresik majd az új tagokat, hogy a különböző szakpolitikák sikeres megjelenítői lehessenek a nyilvánosság előtt. Új arcokat a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártban nem kell feltétlenül felépíteni, a vezetőség nagy része ugyanis a korábbi LMP-frakció emblematikus és sikeres politikusaiból került ki. Ez forrásaink szerint ugyanakkor némi nehézséget is okoz a PM-eseknek, mondván: nehezen tudják majd egyértelműsíteni a választókban, hogy ők már nem az LMP, hanem egy másik párt képviselői. A PM tagjai közül sokan ezzel is magyarázzák, hogy a közvélemény-kutatások egy ideig biztosan alulmérik majd az új csoportot.
Az biztos, hogy a PM hamarosan megkezdi a tárgyalásokat az Együtt 2014 választói mozgalommal. Megbízható forrásaink szerint a zöldek kemény tárgyalásokra készülnek; elsősorban az adópolitikában vannak jelentős nézetkülönbségek. Az érintett felektől származó információink szerint a későbbi szorosabb együttműködés záloga a paksi atomerőmű kibővítési tervének elvetése, és erre a Bajnai-szárny által vállalt garancia lehet. Ez utóbbi témában állítólag az előzetes tapogatódzások már megtörténtek, és a PM nagy fegyverténynek tudná be, ha „az egyik lehetséges következő miniszterelnök” végül elkötelezné magát ebben a kérdésben. A Párbeszéd-pártiak ezzel együtt azt a forgatókönyvet támogatnák leginkább, hogy az Együtt 2014-gyel kötött szövetség részeként közös listán indulnának Bajnaiékkal, a szocialistákkal viszont legfeljebb – a választási matematika kényszere miatt – az egyéni körzetekben állapodnának meg közös jelöltekről. Az biztos, hogy az MSZP által kezdeményezett és javában zajló szakpolitikai kerekasztalok munkájában a Párbeszéd Magyarországért nem kíván részt venni.
Bizonytalan bizottsági helyek
Az Országgyűlés elnöke a hétfői üléskezdésig további egyeztetéseket tart, hogy kompromisszumos megoldást találjanak az LMP-frakció megszűnése miatt megüresedő parlamenti bizottsági helyek betöltésére – közölte Kövér László szombaton Nagykanizsán. A javaslat részleteit a még hátralévő egyeztetések miatt nem kívánja egyelőre részletezni, úgy tűnik azonban, hogy ami eddig a nyilvánosság elé került, marad végső döntés formájában is. Ennek megfelelően Szili Katalin lesz a nemzeti fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, a függetlenné vált LMP-sek közül pedig többen megtarthatják jegyzői, bizottsági alelnöki és tagi pozíciójukat. Az egyik jegyzői poszton megmaradhat a „szakadárok közé tartozó”, függetlenné vált LMP-s képviselő.
Az LMP-ben maradtak egy képviselője, Mile Lajos továbbra is lehet az európai ügyek bizottságában, illetve a jövőben a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja lesz. Alelnöki pozíciót is kapnak a független képviselők, „dacára annak, hogy ez semmilyen formában nem jár nekik”, így például Osztolykán Ágnes maradhat az oktatási bizottság alelnöke, „ami méltányos elbánás”. A házelnök utalt rá, hogy a jelenlegi országgyűlés indulásakor az ellenzéki pártok nem írták alá a megállapodást, így a kormányzó pártok gyakorlatilag szabadon dönthetnének a megüresedő helyek kiosztásáról, de „azt elfogadta mindenki, hogy a bizottságokban igyekezzünk az egyharmad ellenzéki arányt megőrizni”. Miután az MSZP és a Jobbik frakcióvezetése nem tudott most megállapodni a helyek elosztásáról, ezért kell a házelnöknek javaslatot tennie. (Hírösszefoglalónk)
