A rendezvényen mintegy 40-50 fő vett részt, képviseltette magát a Szolidaritás és a Demokratikus Koalíció helyi szervezete, s megjelent az MSZP városi elnöke is. Az Együtt 2014 helyi aktivistái közölték: Gyöngyösi Márton tavaly novemberi „listázós” parlamenti beszédét országos felháborodás és tiltakozás követte, a kormányzó pártok képviselői ellenzéki politikusokkal, civilekkel és egyházakkal együtt léptek föl a rasszizmus ellen. A tiltakozóknak most újra föl kell emelniük a hangjukat, fogalmaztak, mert úgy gondolják, Debrecen városa elutasítja a rasszizmust, a gyűlöletet, a kirekesztést.

Kósa Lajos polgármestert is fölkérték a csatlakozásra, s egyúttal közölték vele: megdöbbentő, hogy a jobbikos képviselő egy önkormányzati intézményben lépjen föl. Kósa Lajos azonban sem írásban, sem szóban nem reagált a csoport nyilatkozatára. Sőt fideszeseket sem lehetett látni a tüntetők között. Kósa Lajos polgármestert a napokban hiába kapacitálták arra, hogy a Fidesz is tiltakozzon a képviselő megjelenése ellen.

A demonstrálók különböző transzparenseket tartottak a magasba a művelődési ház bejárata előtt. Ezeken az olvasható: „Az igazság ideát van”, „Gyöngyösi Zagyva”, „Nem a nacionalistára”, „Magyar vagyok, nem jobbikos”, „Kultúrházba kultúrát”, „Aki demokrata, velünk tart”, „A történelem kerekéből nem lehet hülyét csinálni”. A tiltakozókkal átellenben, a Kossuth utca másik oldalán jobbikosok gyülekeztek mintegy ötvenen, köztük sokan a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában. Feltűnt köztük Gyöngyösi Márton is, akinek Kulcsár Gergely helyi jobbikos parlamenti képviselő magyarázta, hogy kik tüntetnek a túloldalon.

A délután fél háromkor kezdődő demonstráció mindössze fél óráig tartott, Gyöngyösi ugyanis három órától tartott fórumot a kultúrház zsúfolásig megtelt nagytermében, több száz fős hallgatóság előtt. Beszédében a képviselő azt elemezte, hogy mi indokolta elhíresült tavaly novemberi beszédét, majd a sajtóra s egyes újságírókra kente annak a felelősségét, hogy beszédéből „hazai és nemzetközi hisztéria” lett. Mint mondta, természetes dolog, hogy a kettős állampolgárokban kettős kötődés alakul ki eredeti hazájuk és választott országuk iránt, csak az a baj, hogy bizonyos helyzetekben, így háború esetén, nem tudni, hogy melyik államhoz való lojalitásuk erősebb.

A képviselő azt mondta: „a parlamentben kettős állampolgársággal rendelkezők közül őt leginkább azok érdeklik, akik izraeli-magyar állampolgárok”. Mint fogalmazott, „a magyaroknak két lépés távolságból, gyanakvással kell tekinteniük az izraeli magyar kettős állampolgárokra, mégpedig azért, mert ők az egész világon, minden országban nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Izrael erőszakos politikája miatt”. Szerinte Simon Peresz államfő 2007-ben elárulta Izrael gyarmatosító szándékát Magyarországgal szemben, s félő, hogy „hamarosan palesztinokká válunk saját hazánkban”.