Uniós jogszabályt sürgetnek médiaügyben
Azaz biztosítani kell a folyamat átláthatóságát, valamint azt is, hogy a jelöltek magas szintű erkölcsi és szakmai követelményeknek feleljenek meg. Kiválasztásukat politikai és társadalmi konszenzus övezi, illetve hogy a kiválasztás folyamatát nem befolyásolják politikai vagy pártérdekek, sem a hatalmon lévők érdekei. A szöveg arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy jogszabályban kötelezze a tagországokat a médiahatóságok függetlenségének garantálására. Emellett a képviselők arra ösztönzik a bizottságot, hogy határozza meg a médiát szabályozó hatóságok hatáskörét, különösen a szabályozás és a szankcionálás területén, beleértve a büntetések szükségességének és arányosságának definiálását. Mindezt az EP bizottsága nem új jogszabály, hanem az EU-s audiovizuális irányelv módosításával gondolja megvalósíthatónak, így a bíróság előtt kikényszeríthetővé válna a sajtószabadság védelmének uniós szabályozása.
A jelentésről áprilisban az Európai Parlament plenáris ülése is szavaz. Göncz Kinga EP-képviselő, aki a szocialista frakció részéről volt a dokumentum egyik kidolgozója, újságíróknak úgy vélekedett: nem várható meglepetés a plenáris voksoláson. Mint emlékeztetett, a nagyarányú igen szavazat száma azt jelenti, hogy az Európai Néppártban, a Fidesz európai pártcsaládjában is támogatják a kezdeményezést. Azonban évekbe is telhet, mire az Európai Bizottság valóban előáll a megfelelő jogszabály módosításának a tervezetével, és valóban kikényszeríthetővé válik uniós szinten a média függetlensége. Göncz azonban optimista, szerinte akár még a jelenlegi bizottság 2014-ben lejáró mandátumának vége előtt megszülethet a tervezet. Megkerestük Gál Kingát, az állampolgári jogokért felelős EP-bizottság fideszes tagját is, de nem kívánta kommentálni a jelentés elfogadását.
Az Európai Unióban a 2010 végén megszületett magyar médiaszabályozás ihlette azt a gondolatot, hogy uniós szinten is biztosítani kéne a sajtó szabadságát és sokszínűségét, minimum követelményeket alkotni és ehhez jogi eszközöket létrehozni. A csütörtökön elfogadott jelentés is ennek a folyamatnak a része. A dokumentum messze túlmegy azon a javaslatcsomagon, amelyet nemrég a Vaira Vike-Freiberga, volt lett államfő vezette szakértői csoport tett le Neelie Kroes médiaügyben is illetékes EU-biztos asztalára médiaszabályozás-ügyben. Az ugyanis nem szólított fel jogi szabályozásra.
Ahogy a Vike-Freiberga-jelentés, a csütörtökön elfogadott EP-dokumentum sem nevez meg tagállamokat, ahol a médiaszabályozás aggodalomra adna okot. Egy holland EP-képviselő ugyan módosító javaslatot nyújtott be, amely megnevezett volna tagállamokat, köztük Magyarországot is, de ezt a bizottság leszavazta. Göncz Kinga sem támogatta ezt a módosítót, mert, mint mondta, a jelentés az európai szabályozás szükségességéről szól, és nem arról, hogy egyes tagállamokat pellengérre állítsanak.
Az EP-bizottság jelentése szerint az Európai Bizottságnak és egyéb uniós szervezeteknek éves jelentést kellene készíteniük a sajtószabadság és a médiapluralizmus helyzetéről a tagállamokban – ezt szintén jogszabályban rögzítenék. A képviselők az oknyomozó újságírás európai szintű anyagi támogatására is felszólítanak. Az EP-bizottság abban is egyetértett, hogy védeni kell az újságírói függetlenséget, és meg kell akadályozni, hogy a tulajdonos, politikai vagy gazdasági erők nyomást gyakorolhassanak a zsurnalisztákra. Az irányelvre bízná az EP-bizottság az egyes médiavállalkozások piaci dominanciájának a megakadályozását, illetve az audiovizuális szabályozó hatóságok európai szintű koordinációját is.
Brüsszel
