Horogkeresztes országimázs
A jelenleg hatályos büntető törvénykönyvet ki kell egészíteni április 30-ig egy olyan paragrafussal, mely megfelel az Alkotmánybíróság (AB) határozatának, amellyel kedden megsemmisítette az önkényuralmi (nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos) jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafust – ezt Navracsics Tibor nyilatkozta tegnap. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-nek azt mondta: módosítani kell a nyáron hatályba lépő új büntető törvénykönyvet is.
Az ehhez szükséges előkészítő munkát már tegnap megkezdték a tárcánál. „A feladat, melyet az AB adott, az, hogy minél hamarabb jogalkotási szinten is megvalósítsuk azt a szabályozást, mely az AB által szabott követelményeknek is eleget tesz, de nem teszi lehetővé, hogy önkényuralmi jelképekkel masírozzanak Budapesten, legyen szó vörös csillagról, nyilaskeresztről vagy horogkeresztről” – fogalmazott a miniszter. Navracsics Tibor a részletekről nem beszélt, sem arról, hogy a tiltás érdekében a büntetőjogi paragrafusokon túlmenően módosítanák-e az alaptörvényt is.
Rogán Antal szerdán nem zárta ki ezt a lehetőséget sem. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón arra, hogy alkotmánymódosítással lehetne-e rendezni az ügyet, azt válaszolta: tanulmányozni kell a helyzetet, megoldást kell keresni, „a megoldás pedig, ha egy AB-döntés születik, akkor nem nagyon gyökerezhet máshol, mint az alkotmányban”. Nyomatékosította egyúttal azt is, hogy az önkényuralmi jelképek között nem lehet különbséget tenni.
A Népszabadságnak nyilatkozó fideszesek „félmegoldásnak” tartanák, ha az Alkotmánybíróság döntésére „csak” az lenne a kormány részéről a válasz, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafust – az AB-döntésnek megfelelően – azzal egészítenék ki, hogy a jelképhasználatot a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevételével lehet büntetni. Az egyik ismert kormánypárti képviselő elképzelhetőnek nevezte, hogy mivel úgyis a T. Ház előtt fekszik az alkotmány negyedik módosítása (mellyel az AB által formai okokból megsemmisített átmeneti rendelkezéseket emelik át az alaptörvénybe), „egy jogtechnikai megoldással” e körben alkotmányos szintre lehetne emelni az önkényuralmi jelképek tiltásáról szóló szabályozást is. Az alkotmánymódosításhoz politikai döntésre van szükség, és ezt a Fidesz-elnökségnek kell meghoznia – tette hozzá forrásunk.
Az alaptörvény negyedik módosításáról folytatott általános vita során kedden az Országgyűlésben a fideszes Gulyás Gergely nyíltan beszélt arról, hogy például a véleménynyilvánítással kapcsolatos cikkely módosítására azért van szükség, mert a baloldali ellenzék hivatásának tekinti az ország rossz hírének keltését és a Magyarországgal kapcsolatos külföldi botránykeltést, így hatékony eszköz lehet, ha a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal megsértett közösség tagja bíróság előtti igényérvényesítésre lesz jogosult. „Az nyilván semmiképp sem lenne kívánatos a kormánypártok számára, ha külföldi televíziós társaságok olyan képeket közvetíthetnének Magyarországról, hogy például a Hősök terén horogkeresztes jelvényekkel vagy zászlókkal masírozhatnak gárdisták” – tette hozzá forrásunk a Gulyás Gergely által elmondottakhoz.
Ami az ellenzéket illeti: az MSZP az új, nyáron hatályba lépő büntető törvénykönyvhöz már jóval az önkényuralmi jelképek használatát tiltó alkotmánybírósági határozat meghozatala előtt módosító indítványt nyújtott be – hangsúlyozta kérdésünkre a javaslatot jegyző Bárándy Gergely. Pártja ugyanis elkötelezett amellett – tette hozzá –, hogy szankcionálják, ha valaki verbálisan, jelképekkel vagy akár testtartással – például valamilyen üdvözlési formával – mások emberi méltóságát sérti.
Bárándy szerint nyilvánvaló volt, hogy a Btk. áprilisig hatályos szabályozása a gyakorlatban nem alkalmazható, ráadásul ellentétes a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával, a nemzetközi joggal és a magyar alaptörvénnyel is. Önmagában egy jelkép viselését nyilvánvalóan nem lehet megtiltani, de ha azzal kifejezetten mások emberi méltóságát akarják lábbal tiporni, a cselekményt már szankcionálni kell. A horogkereszt, a vörös csillag, illetve a sarló és kalapács egyaránt sok emberben ébreszthet rossz emlékeket, és nem a Btk.-ban kell eldönteni, hogy melyik a bűnösebb jelkép. A büntetőjog feladata Bárándy szerint csak az, hogy teremtse meg a lehetőséget mindazok felelősségre vonására, akik úgy viselnek valamilyen önkényuralmi jelképet, hogy az alkalmas legyen mások jogos felháborodásának a kiváltására.
A vörös csillag viselését kell-e egyáltalán büntetőjogi eszközökkel üldözni?
Nem az emberi méltóság sérelme, hanem a célzat szempontjából vizsgálná a kérdést Magyar Gábor ügyvéd, aki több esetben is képviselt itthon és külföldön is tiltott önkényuralmi jelképek viselése miatt bíróság elé állított személyeket. Szerinte a ma immateriálisnak minősülő cselekményt – ami önmagában azzal megvalósul, ha valaki horogkeresztet vagy vörös csillagot tűz ki – csak akkor kellene szankcionálni, ha az egy önkényuralmi rendszer dicsőítését vagy valamely totalitárius eszmerendszer propagálását célozza.
Magyar Gábor úgy véli, meglehetősen szubjektív kérdés, hogy kit és milyen mértékben sért a vörös csillag vagy a horogkereszt látványa. Az ügyvéd álláspontja az, hogy a horogkereszt nyilvános használatát minden esetben tiltani kellene, hiszen e jelképnek – szemben az ötágú vörös csillaggal – nincs olyan jelentéstartalma, amit egy az európai kultúrkörhöz tartozó demokratikus társadalomban el kellene tűrnie. A csillagot viszont szerinte a társadalmi egyenlőségért küzdő mozgalmak is használják, a pécsi operabál előtt éppen úgy, mint Budapesten.
Az Alkotmánybíróság (AB) példamutató határozatot hozott, amelyben világossá tette azt is, hogy miként hajlandó saját korábbi döntéseit felülvizsgálni – mondta Kolláth György alkotmányjogász. (A testület az önkényuralmi jelképek használatát tiltó, 1993-ban elfogadott szabályokat 2000-ben még alkotmányosnak találta.) A szakértő szerint a döntésből kiderül, hogy az egyetlen mérce az alaptörvény, ugyanakkor azt is mutatja: az AB egyre határozottabban épít a strasbourgi bíróságnak az emberi méltóságra, a gyülekezési jogra vagy a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára. A határozat nem a fasisztáknak vagy a kommunistáknak kedvez – jelezte Kolláth György.
