Súlyos kifogások az új Ptk.-val kapcsolatban
Történelmi jelentőségű az új polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása, amely az első demokratikusan megszavazott kódex – állítja Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Vékás Lajos egyetemi tanár, a kodifikációs bizottság vezetője viszont már a Magyar Jog idei első számában megjelent tanulmányában nehezményezte, hogy a Ptk. tervezetét politikai megfontolásokból módosították. Ezért jelezte: annak egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság (AB) akár a kódex hatályba lépése előtt megsemmisítheti. A parlamenti többség nem hallgatott a professzorra, múlt héten a kifogásolt formában szavazta meg az előterjesztést.
A „történelmi jelentőségű” kódex a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezetnek sem tetszik igazán. Álláspontja szerint azt antidemokratikus eljárás keretében fogadták el, mert az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatokról – amelyek lényeges változtatásokat tartalmaztak – a parlament érdemben már nem vitázott. Ráadásul a törvény több eleme sérti a szólás- és az információszabadságot, a fogyatékkal élők emberi méltóságát, ugyanakkor diszkriminálja a házasságon kívüli kapcsolatban élőket.
A Vékás-féle tervezet Családjogi könyv címet viselő része nagyjából egységes szabályokat tartalmazott a házasságra és az egyéb együttélési formákra, tehát az élettársakra vagy a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti kapcsolatokra vonatkozóan is. Az akadémikus ezt azzal magyarázta, hogy a társadalmi változásokat – ma már az összes gyermek több mint negyven százaléka élettársi kapcsolatban születik – a magánjognak követnie kell. Erre az AB korábbi döntéseiben is felhívta a figyelmet, jelezve, hogy az alkotmányból nem a házasság kizárólagossága, legfeljebb annak különös védelme vezethető le.
A testület szerint az alkotmányos védelem nemcsak a házasságon alapuló, hanem a szociológiai értelemben vett családi életre is vonatkozik. A családjogi törvény kapcsán hozott határozatban pedig a bírák leszögezték azt is, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettsége valamennyi családra kiterjed. Igaz, a helyzet annyiban változni fog, hogy alaptörvényi rangra emelnék: „A családi kapcsolat alapja a házasság.”
A KDNP mindezt képtelen volt elfogadni, és végül kompromisszumos megoldás született. A Ptk. tervezetéből kidobták az összes olyan rendelkezést, amely a bejegyzett – tehát azonos nemű – élettársakról szólt, de azoknak a pontoknak a többségét is, amelyek a különnemű élettársak közötti kapcsolatokat, például az öröklést, a lakáshasználatot, a tartási kötelezettséget szabályozták volna.
Az utolsó pillanatban módosították az öröklési szabályokat is: a köteles rész mértékét ötven százalékról egyharmadra csökkentették. Vékás szerint ez különösen hátrányos lehet az örökhagyó korábbi házasságából származói gyermekei számára. Azt pedig végképp nem érti, miért lehet kitagadni azt, aki akár gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt éppen börtönben ül. S ha már így döntöttek, miért maradnak ki azok, akik letöltötték a büntetésüket?
A professzor figyelmeztetett arra is, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, hogy a közszereplő személyiségi jogai csak „az emberi méltóság sérelme nélkül” korlátozhatók. Ez valószínűleg ellentétes az AB korábbi döntéseivel – és a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával is –, hiszen a testület egyértelműen kimondta: közszereplőknek akár a túlzó, becsületsértő véleményeket is el kell viselniük. Vagyis: eddig a politikusoknak tűrniük kellett emberi méltóságuk bizonyos mértékű sérelmét, és csak egészen kirívó esetben fordulhattak eséllyel bírósághoz. Az új Ptk. hatályba lépése után viszont könnyen személyiségi jogi per lehet annak a következménye, ha egy közszereplőt alkalmatlannak, ostobának, hazugnak, tolvajnak vagy korruptnak minősítenek, ami eddig elég gyakran előfordult – még a parlamentben is.
A legsúlyosabb alkotmányossági aggályokat Vékás professzor a gyűlöletbeszéd szabályozásában látja.
A Ptk. lehetővé teszi majd, hogy valamely sértett közösség tagja személyiségi jogi pert kezdeményezzen, ha megalapozottan fenyegetve érezheti magát. Ehhez nem kell közvetlen személyes érintettség, így egy-egy esetben keresetek ezreit nyújthatnák be; a közelmúltban nem egy olyan esemény történt, amikor valamelyik kisebbség tagjai valószínűleg élhettek volna ezzel a lehetőséggel. Hasonló megoldással korábban is próbálkoztak, de az AB úgy látta, hogy az – egyebek mellett azért, mert az indítványozók lehetséges köre szinte parttalan – a szabad véleménynyilvánítás megengedhetetlen korlátozásához vezetne. A kétharmad persze erre is tudja a megoldást: az alaptörvénybe emelné, hogy a közösséget sértő megnyilvánulások miatt az adott közösséghez tartozó személyek bírósághoz fordulhatnak. A vita tehát okafogyottá válik.
MSZP: Áder forduljon az AB-hez!
Az MSZP elnöke nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz a Ptk. élettársakra vonatkozó szabályai miatt. Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az AB tavaly decemberi határozatában megállapította, a családok védelméről szóló törvény a család fogalmát túl szűkre szabja, ezért a rendelkezéseket megsemmisítette.
Az ellenzéki pártvezető közölte, a hétfőn elfogadott új Ptk. szerint az élettársi kapcsolat nem járhat olyan családjogi joghatásokkal, mint a házasság, míg a bejegyzett élettársi kapcsolatról az új kódex egyáltalán nem rendelkezik. Emellett alkotmányos szabályozási szintre emelnék, hogy családnak csak a házasságon és a szülő-gyermek viszonyon alapuló kapcsolat minősül, így élettársak akkor sem alkotnak családot egymással, ha közös gyermekük születik, mert családi kapcsolatuk külön-külön a gyermekükkel lesz. Mesterházy szerint ez a megoldás az AB által levezetett értelmezés szerint tartalmilag ellentétes az alaptörvénnyel, ezért az új Ptk. is az alkotmányba ütközik.
