A fideszes képviselő hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat elfogadásával az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság (AB) döntésének. Annyiban a képviselőnek igaza is van, hogy az eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezések nagy részét az alaptörvénybe emelik át. Az AB ugyanis egyebek mellett azt kifogásolta, hogy alkotmányos szabályokat nem tartalmazhat egyszerre két normaszöveg.

A testület ugyanakkor kimondta: az átmeneti rendelkezések között számos olyan pont is akad, amely nem az új alkotmány hatálybalépéséhez szükséges, hanem hosszabb távon érvényes szabályokat tartalmaz, ezért azokat megsemmisítette. A kormánypárti frakciók valamennyi tagja által aláírt előterjesztés túlmegy azonban a tavaly decemberi határozatból fakadó jogalkotási kötelezettségen.

A parlamenti kétharmad nemcsak a hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezéseket foglalná az alaptörvénybe, hanem több más olyan szabályt is, amit korábban az AB kifogásolt. Így az alaptörvény részévé válik a kommunizmus bűneinek elítéléséről szóló cikk, de az alkotmányba foglalják azt is, hogy a legfőbb ügyész bizonyos esetekben eldöntheti,melyik bíróság előtt emel vádat. Ugyancsak átemelik azt a rendelkezést, amely szerint a nemzetközi fórumok vagy az AB döntése miatt keletkezett fizetési kötelezettség teljesítése érdekében különadót lehet kivetni, tehát ha hibázik a kormány, annak árát a lakossággal fizettetik meg.

Az alaptörvény negyedik módosításának jelentős része azonban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alkotmányosan már aggályosnak bizonyultak. Ilyen például a hajléktalanok szankcionálása, amelyről az AB kimondta: önmagában azért senkit nem lehet megbüntetni, mert a közterületen él. A tervezetben szerepel az is, hogy kampányidőszakban törvény korlátozhatja majd a kereskedelmi médiumokban a politikai hirdetések közzétételét, amit az alkotmánybírák korábban ugyancsak alaptörvény-ellenesnek találtak.

A testület kifogásolta azt is, hogy a család fogalmát a férfi és a nő házasságára korlátozták, és most ezt is az alkotmányba foglalják. A hallgatói szerződések esetében is ugyanez a helyzet: az alaptörvény tartalmazza majd, hogy a diákokat a magyar jogszabályok szerint kötelezni lehet a hazai munkavégzésre. A gyűlöletbeszédnek az AB által korábban – még az előző parlamenti ciklusban – megsemmisített szabályai ugyancsak az alkotmány részévé válnak. Kimondják ugyanakkor azt is, hogy az alkotmánybírák az alaptörvényt, illetve annak módosításait érdemben nem vizsgálhatják.

A jelenlegi hatalom „torzszülötté nőtt”, felrúgta a hatalommegosztás elvét, a fékek és ellensúlyok rendszerét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az AB által már többször megsemmisített javaslatokat emel alaptörvényi rangra – hangoztatta a vita során Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka. A képviselő kifogásolta a röghöz kötést, az AB hatáskörének újabb megnyirbálását és a felsőoktatási autonómia korlátozását. Bárándy Gergely szocialista képviselő pedig kijelentette: mivel nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az „antidemokratikus selejt” visszavonásának szükségességéről, a további vitának nem látják értelmét. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, amelynek legitimációja vitatható.