Az eredmény persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek fele éhezik vagy fázik. Bábel Tamás, az UNICEF Magyarország igazgatója elmondta: azt vizsgálták, hogy a felnőtté váláshoz szükséges tizenöt erőforrásból, a játékoktól az évi egyszeri nyaraláson át a napi háromszor étkezésig, hány hiányzik a magyar gyerekeknek. Minden második magyar gyerek kevesebb mint tizenhárom ilyen erőforráshoz jut hozzá.

Gyurkó Szilvia, a szervezet gyermekjogi igazgatója kiemelte: 1,4 millió gyerek él Magyarországon, tíz százalékuk családon kívül. A gyerekek 80 százaléka nem ismeri a jogait, 17 százalékuk szegénységben él, vagyis a családjukban egy főre eső jövedelem nem éri el az átlag 50-60 százalékát. További elgondolkodtató adat, hogy Magyarországon évente 5200 öt éven aluli gyerek hal meg, amivel Európa legrosszabb statisztikájú országai között vagyunk.

A kutatásban a 15 erőforrást három nagy csoportba sorolva vizsgálták. Az elsőbe a társas, közösségi szükségleteket sorolták, ilyen például, hogy a gyerek meg tudja-e hívni a barátait rendszeresen, hogy évente el tud-e menni egyszer nyaralni, hogy tud-e valamilyen rendszeres szabadidős tevékenységet űzni, sportol vagy zenél-e. De idesorolták azt is, hogy van-e a lakóhelye közelében biztonságos játszótér, vannak-e játékai. A következő csoportba az oktatási szükségleteket sorolták, hogy van-e egy olyan hely, ahol a gyerek nyugodtan meg tudja írni a leckéjét, vagy hogy vannak-e könyvei a tankönyveken kívül.

A harmadik az alapvető szükségletek csoportja, tud-e a gyerek naponta háromszor enni, kap-e naponta húst, friss zöldséget, van-e legalább két pár, megfelelő méretű cipője és legalább egy, újonnan vásárolt ruhája. A jelentés szerint elsősorban a gyerekek egészséges társas kapcsolataival, úgynevezett kortárskötődéseivel kapcsolatos szükségleteik vannak veszélyben. 42 százalékuk például nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35 százalékuk nem jut el évente nyaralni, 29 százalékuk pedig anyagi okok miatt nem űzhet valamilyen hobbit.

Nem meglepő, hogy az alapvető szükségletek, mint amilyen a megfelelő minőségű étkezés vagy a ruházkodás, az alacsony jövedelmű családoknak okoznak problémát. A gyerekek 21 százaléka nem kap például új ruhát. Ugyanakkor az oktatáshoz kapcsolódó szükségletek vizsgálatakor, mint amilyen egy tanulósarok vagy az életkornak megfelelő könyvek, valamennyi jövedelmi csoport esetén magas kockázatot találtak. Minden ötödik gyerek kimarad a fizetős iskolai programokból. Tíz gyerekből egy nem jut naponta húshoz és zöldséghez.

A kockázati tényezők közül a legerősebb a szülők alacsony iskolai végzettsége. Vagyis minél iskolázatlanabbak a szülők, annál nagyobb esélye van a gyereküknek arra, hogy nélkülöznie kell. – Az érettségi komoly kapu, ha a szülőknek van, akkor sokkal jobb eséllyel tudják megóvni a gyereküket a nélkülözéstől – hangsúlyozza Gyurkó Szilvia. Ezt követi, ha munkanélküli van a családban, a harmadik legerősebb kockázati tényező pedig a gyerekét egyedül nevelő szülő. További kockázatot jelent, ha a családfő 35 évesnél fiatalabb, ha nő a családfenntartó, ha a család sokgyermekes, kisebbségi vagy bevándorló.

De növeli a kockázatot a vidéki lakóhely is, a budapesti gyerekek között ugyanis a legalacsonyabb a nélkülözők aránya. A szakember hozzátette: ezek főleg a középréteg problémái, hiszen a mélyszegénységben élőknek nincs vezetékes telefonjuk, őket eleve nem is érték el a kutatás során. Az, hogy a vizsgált családok döntő többsége a középosztályhoz tartozik, még inkább elgondolkodtatóvá teszi az eredményeket. – Nézhetjük úgy is, hogy ma Magyarországon minden második gyerek jól van, de tudnunk kell, hogy mögöttük, az árnyékban áll ugyanennyi gyerek, akik nélkülöznek – fogalmazott.