Hajléktalanok kontra Zugló
A vasúti töltés oldalában engedély nélkül felhúzott viskókat az önkormányzat úgy dózeroltatta el, hogy az ott élő mintegy 15 hajléktalant előzőleg nem értesítették az akcióról. A felperesek a tárgyaláson azt állították, hogy a bontás során nemcsak a kunyhóikat rombolták le, de az ingóságaik is megsemmisültek, illetve eltűntek. Mindannyian azt mondták, azóta jelentősen romlottak az életkörülményeik. Papcsák Ferenc, Zugló kormánypárti polgármestere, aki a kilakoltatás napján sikerként könyvelte el az akciót, a távirati irodának úgy nyilatkozott: „hatósági határozattal, jogszerűen elbontjuk, elbontatjuk, felszámoljuk ezt a telepet, az ott élőket hajléktalanszállókra, szeretetotthonokba költöztetjük”.
Az intézkedés jogszerűségét azonban utólag többen is megkérdőjelezték. Kivizsgálta az esetet például Szabó Máté ombudsman is, aki jelentésében megállapította: önkényes és jogi felhatalmazás nélküli volt a hajléktalantelep felszámolása. A perben a felpereseket képviselő Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvédje kérdésünkre azt mondta: nem vitatják, hogy a hajléktalanok jogcím nélkül tartózkodtak az adott területen, az elűzésük azonban nem csupán embertelen, hanem jogszerűtlen is volt.
Példaként említette, hogy az önkormányzat hatóságként lépett fel a hajléktalanokkal szemben, ám annak nincs nyoma, hogy mindezt szabályos eljárás keretében tette volna. Az önkormányzat ügyvédje szerint viszont a kilakoltatás minden szempontból jogszerű volt, a kialakult helyzet közegészségügyi szempontból már tarthatatlan volt. A per május végén tanúmeghallgatásokkal folytatódik.