Félig üres lesz az ócsai telep?
A pályázatok közül nagyon sok már a jogosultsági feltételeknek sem felel meg, így például nem ingatlanvásárlásra felvett kölcsön miatt került nehéz helyzetbe, vagy nem devizában adósodott el. Ennél is több jelentkezőt érinthet az a kitétel, miszerint azok is pályázhattak, akiknek otthonát ugyan kijelölte kényszerértékesítésre a bank, de még nem értékesítette. S ha ez a beköltözést követő egy éven belül sem sikerül, akkor a bérlővel kötött szerződést fel kell bontani. De utóbb felmerült, hogy minek akkor eleve beválogatni a programba? Ennél jóval többen vannak azok, akik a sokkal rugalmasabban értékelhető elvárásokat – személyes kötődések, munkaerő-piaci esélyek, motivációk stb. – nem tudják teljesíteni.
Ha a pályázatokat szigorúan a kiírásban közöltek alapján bírálják el, akkor az ócsai lakópark első ütemének 80 házából legfeljebb a fele népesülhet be – állítja az ügyet jól ismerő, de magát megnevezni nem kívánó forrásunk.
Az ócsai lakópark bérlői pályázata múlt hét pénteken zárult le. A pályázatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rangsorolja a kormányrendeletben foglaltak alapján, majd környezettanulmányt készít az esélyes pályázókról. Morva Emília, a szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy olyan családokat keresnek, akiknek Ócsa valóban lehetőséget ad az újrakezdésre. Akik eléggé motiváltak és rendelkeznek az új lehetőség megragadásához szükséges képességekkel. Így egy Ócsától távol élő, erős rokoni kapcsolatokkal bíró családnak, amelynek gyermekeit oda köti az iskola, a családfő pedig piacképes képesítéssel rendelkezik – nem ajánlható az ócsai szociális lakóparkba költözés.
Ez már eleve erősen leszűkítette az esélyes pályázók körét, hiszen a 13 600 árverésre kijelölt ingatlanból csupán 3600 található Budapesten és Pest megyében. A kormányrendelet értelmében ráadásul csak azok pályázhattak, akiknek ingatlanát a hitelszerződés megkötésekor nem értékelték többre 20-25 milliónál. Az esélyes pályázónak egyébként nem lehet másik ingatlana, és legalább egy gyermeket nevel.
Az elbírálásnál – az ócsai önkormányzat javaslatára – előnyt élveznek azok a családok, ahol legalább az egyik szülőnek van állása, vagy legalább nem 2008 előtt veszítette el azt. A beérkezett pályázatok számítógépes rangsorolása után a szeretetszolgálat munkatársai környezettanulmányt végeznek, amelynek során a jövedelmi-vagyoni helyzetet, a rokoni, baráti kapcsolatokat és személyes kötődéseket, valamint a jelentkezők munkaerő-piaci esélyeit, törekvéseit, illetve a közmunkára való hajlandóságot vizsgálják.
A javasolt bérlők listáját március 20-ra állítják össze. Közülük választja ki a lakóparkba beköltöző nyolcvan családot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az ócsai önkormányzat és a szeretetszolgálat delegáltjaiból álló bizottság március 25-re. A döntésről öt napon belül értesítik a kiválasztottakat. Fellebbezésnek helye nincs, mint ahogy a pályázat eredménye sem támadható meg. A bizottság 50 négyfős, 20 öttagú és tíz, legfeljebb négy gyereket nevelő családot jelölhet meg. Velük köt határozatlan idejű bérleti szerződést az eszközkezelő. Lapunknak adott tájékoztatása szerint a lakókat állagmegőrzési és bérletidíj-fizetési kötelezettség terheli. Utóbbi összege a beköltözéskor az 50 négyzetméteres ház esetében 16 800 forint, 60 négyzetméteres otthonok esetében 19 500 forint, míg a 80 négyzetméteres ingatlanok bérlőinek 21 100 forint lesz. Ez évente az infláció mértékével emelkedik.
Nem kell kapkodnia a bizottságnak. A projektfelelős Belügyminisztérium építésügyekért felelős államtitkára, Szaló Péter már a januári sajtótájékoztatón elismerte, hogy tovább csúszik az ócsai lakópark átadása. (Az eredeti határidő tavaly március volt.) A műszaki átadás új határideje április közepe. Szaló szerint a csúszás oka az, hogy eredetileg készház-technológiában gondolkodtak, de a magas működtetési költségek miatt változtatni kellett az elképzelésen, és új közbeszerzési pályázatot kellett kiírni.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a készházépítőktől csak a projekt előkészítésekor kértek ajánlatokat, így a csúszáshoz aligha lehet bármi közük – állítja Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnökhelyettese a készházépítők szakportálján. – A közbeszerzési pályázaton viszont már nem is indulhattak a cégek. Az indulók zöme a felsőzsolcai és a devecseri újjáépítésben részt vevő generálkivitelezők közül került ki. Kárpáti arra is emlékeztet, hogy Felsőzsolcán csak a könnyűszerkezetes házak készültek el határidőre. S végezetül a fenntartási költségről: a téli fűtési költség a készháztechnológiával épült – az ócsai házaknál háromszor nagyobb alapterületű –ingatlanok esetén se haladja meg a 20 ezer forintot.
Ócsán viszont gáz se lesz. Az állam a közművek közül csak a víz, a csatorna és a villany kiépítését finanszírozta. A gáz bevezetését nem. A leendő bérlők így fatüzeléses kályhákkal fűthetik majd házaikat, a konyhai tűzhelyet PB-gáz-palackra köthetik. De még így is drágán épült a lakópark. Az eredetileg tervezett 150 ezer forint helyett minisztériumi számítás szerint is 300 ezerbe kerül a házak négyzetmétere. Miközben a telepen se közösségi épület, se bölcsőde, se óvoda, se iskola, se orvosi rendelő nem lesz. Sőt, a második ütembe se terveztek ilyet.
– Ha lesz egyáltalán második ütem – borong Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere, aki úgy érzi, az állam már korántsem olyan elkötelezett a projekt folytatása mellett. Ha így lenne, akkor bizony a beruházás bírálóinak lesz igaza.
A programot az ellenzéki pártok mellett számos szakmai szervezet is bírálta: gazdaságtalannak, a nemzetközi trendekkel ellentétesnek, társadalmilag fenntarthatatlannak, alapjaiban elhibázottnak nevezve az ócsai modellt.
