Demonstrációt szerveznek a Klubrádió mellett
Ez volt az ominózus döntés, amelyben a hatóság az Autórádió Kft.-t hirdette ki nyertesként a Klubrádió által jelenleg is használt frekvenciára kiírt pályázaton. A bíróság azonban kimondta, hogy alakilag érvénytelen volt az Autórádió pályázata, mert annak egyetlen oldala sem volt cégszerűen aláírva. Ebből az ítéletből a Médiatanács azt „vezette le”, hogy akkor neki alakilag újra át kell néznie az összes pályázó anyagát, így aztán kizárták a Klubrádiót is, mégpedig azzal a tragikomikusnak nevezhető indoklással, hogy a pályázati dokumentáció szöveges oldalainak üres hátoldala nem volt aláírva és beszámozva. A rádió megtámadta a kizáró végzést és határozatot is, a bíróság mindkét esetben jogerősen a Klubrádiónak adott igazat. A Médiatanács azonban ahelyett, hogy végrehajtotta volna a jogerős ítéleteket, az ügyészséghez fordult azzal, hogy a bírósági döntések jogilag ellentmondó helyzetet teremtenek. A hatóság az ügyészség állásfoglalása alapján vonta vissza decemberben az egy évvel korábbi, a pályázatot lezáró döntését.
A bíróságnak most e döntés jogszerűségét kell elbírálni. A tárgyaláson Stock Richárd, a Klubrádió jogtanácsosa azzal érvelt, hogy a bíróság eddig hat végzésben mondta ki a Klubrádió pályázatának érvényességét, és a hatóság összes olyan határozatát érvénytelenítette, amely ennek ellenkezőjét tartalmazta. Szerinte a médiahatóság nem létező tényre hivatkozik akkor, amikor alakilag érvénytelennek tekinti a pályázatot, mert a bíróság nem mondta ki az adatokat nem tartalmazó hátoldalak cégszerű aláírásának követelményét. A Klubrádió szerint a Médiatanács nem módosíthatta volna az eredeti, 2011-ben meghozott, a pályázatot lezáró határozatát, mivel egyszer már megtette ezt, a jogszabályok pedig ismételt változtatásra nem adnak lehetőséget.
Lapsánszky András, a hatóság jogi igazgatója a távirati iroda tudósítása szerint tévedésnek nevezte, miszerint a hatóság nem vonhatja vissza saját határozatát, ha annak jogszerűtlenségét észleli. Közölte: tavaly márciusig a hatóság is úgy vélte, hogy érvényes a Klubrádió pályázata, ám a bíróság akkori döntése a pályázat alaki érvénytelenségét bizonyította. Azóta a bíróság következetes álláspontja, hogy az üres pályázati oldalakat is alá kell írni – fűzte hozzá az NMHH jogi igazgatója.
A tárgyalás után Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója közölte: a Hadd Szóljon! Egyesület a Klubrádióért a médium melletti szolidaritás kinyilvánítására demonstrációt szervez vasárnapra a fővárosba. A vezérigazgató szerint a Médiatanács nem hajtja végre a bírósági ítéleteket azt követően, hogy a pályázattal kapcsolatban még 2011 decemberében törvénytelen határozatot hozott. A médiahatóság is közleményt adott ki a tárgyalás után, amely szerint nem akadályozza a Klubrádió zavartalan működését az, hogy a bíróság elhalasztotta az ítélethirdetést. A hatóság felhívta a figyelmet arra: az új médiatörvény lehetővé teszi, hogy azok a rádiók, amelyeknek végleg lejárt a sugárzási joguk, tovább működhessenek mindaddig, amíg az általuk használt frekvenciára kiírt pályázat jogállami keretek között le nem zárul.
A másik, a 92,9-es közösségi frekvencia ügyében másodfokú bírósági döntésre vár a Klubrádió. Ezt az ingyenes frekvenciát a Klubrádió még a 2010-es választások előtt nyerte el, de sem az akkori médiahatóság, vagyis az ORTT, sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem kötött velük szerződést. Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta ezt a műsor-szolgáltatási szerződést. A hatóság azonban fellebbezett, mert szerinte az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Másrészt szerintük a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A Médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv, és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban novemberben ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését, de ezt az ítéletet a Médiatanács megint megfellebbezte.
