Fideszes előkampány Sólyom László ellen
„Nem foglalkozom kremlinológiával. Nem vagyok járatos a Fidesz-udvartartás belső ügyeiben” – nyilatkozta a Népszabadságnak Schiffer András, az LMP parlamenti képviselője, amikor arról kérdeztük: megítélése szerint mi lehet a magyarázata, hogy a Fidesz részéről elkezdték keményen bírálni Sólyom Lászlót.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a lapunknak adott interjúban „sértett embernek” nevezte a volt elnököt, és olyannak, akinek szerepe volt a rendszerváltás csődjében is. Vannak olyan kormánypárti politikusok, akik nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a volt köztársasági elnök a választási kampányban a szellemiségében hozzá közel álló ökopárt mellett teheti le a voksát, még ha szimbolikusan is.
Az LMP-s politikus könnyen elképzelhetőnek nevezte, hogy Lázár János mindenféle stratégiai megfontolás és „kilövési engedély” nélkül nyilatkozott Sólyom Lászlóról, és nincs mögötte teória. „Ugyanakkor az a helyzet, hogy Sólyom kritikája a fideszes alkotmányos rombolás miatt akkor is komoly csapás a Fidesz értelmiségi holdudvarában a kormányoldal számára, ha a volt elnök soha semmilyen pártpolitikai szerepet sem fog vállalni” – jegyezte meg.
Munkatársunk felvetésére – azon túl, hogy Sólyom László komoly kritikával illette a kormánypártokat az Alkotmánybíróság jogkörének a szűkítése miatt –, a kommunikációs offenzívát indokolhatja-e az, hogy a Fidesz tart egy Sólyom–LMP „egymásra találásról”, mert ezzel voksokat veszíthet, Schiffer András azt mondta: azzal a véleménnyel egyetért, hogy ha a Sólyom László – adott esetben – leteszi a voksát, a névjegyét egy párt mellé, annak komoly hozadéka lehet a párt számára. „De erről elnök úrnak kell döntést hoznia. Nem gondolom, hogy ilyen kérdésben túlságosan befolyásolható lenne. Abban, hogy mikor szólal meg, mikor lép színre aktuálpolitikai kérdésben, soha nem volt befolyásolható. Azt, ismerve az elnök urat, nem tartom reálisnak, hogy komoly pártpolitikai szerepet vállalna.” Arra, van-e annak realitása, hogy Sólyom László a 2014-es választási kampány során megjelenik például LMP-s pártrendezvényen, Schiffer András úgy reagált, „nem látok a jövőbe”.
Szerintem meg is sértődne – ez az LMP-s politikus véleménye arról, mi lenne Sólyom László reakciója, ha esetleg felkérnék miniszterelnök-jelöltnek.„Természetesen, ha bejelentkezne, nem ugranánk el, de ez a spekuláció világához tartozik. Alkotmánybírósági elnökként, volt AB-elnökként, aztán köztársasági elnökként és egykori államfőként is volt és van egy jól érzékelhető szerepfelfogása. És ezzel a szerepfelfogással az, hogy a mindennapi politikai adok-kapokba bekapcsolódjon egy párt első számú vagy nem első számú szereplőjeként, szerintem kizárható” – tette hozzá.
Schiffer András a védegyletes „közös múlt” kapcsán úgy fogalmazott: abban semmi tagadnivaló nincs, hogy az LMP által vallott politikai irány, melyet a pártalapítás óta képviselnek és Sólyom László politikafelfogása közel áll egymáshoz. Azt viszont határozottan visszautasította, hogy ha az LMP kapcsolatba kerülne Sólyom Lászlóval, akkor a konzervatív pólusra kerülne. – Sólyom László nem konzervatív. Még mielőtt elnök lett, és a sajtó próbálta beskatulyázni, „liberális” vagy „konzervatív” felirattal, maga utasította vissza ezeket a definíciókat. Elnök úrnak ugyanaz az ökopolitikai hitvallása, mint a Védegyletnek vagy az LMP-nek: ebben van konzervatív és liberális hagyomány is. Jogpolitikában, emberi jogi kérdésekben liberális, a jogállami intézmények tekintetében, például a szólás szabadságának a korlátozhatósága ügyében is. Egy klímakonferencián ugyanakkor kifejezetten globalizációkritikus volt. Az abortusz kérdésében pedig Sólyom László konzervatívabb nálam – mondta végül Schiffer András.
Nem Lázár János bírálta először nyíltan a fideszes vezetők közül a volt államfőt. Kövér László házelnök már tavaly karácsony előtt azt mondta az MTI-nek: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége. Alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek. És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a „láthatatlan alkotmány” nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett – állította a házelnök.
Tegnap ismert fideszes politikusok munkatársunknak azt mondták: „előkampány van”, Sólyom bírálatát – már ami az alkotmányosságra és az AB-jogkörök korlátozására vonatkozott – nem lehetett szó nélkül hagyni, de a további offenzíva nem lenne helyes akkor sem, ha Sólyom László néhány ezer szavazatot minden bizonnyal el tudna vinni a Fidesztől 2014-ben, ha akár szimbolikusan is, az LMP mellett állna ki. Mert merev jogtudós ugyan, és sokan sérelmezik a jobboldalon, hogy az Alkotmánybíróság annak idején megakadályozta az igazságtételt. De „hajlíthatatlan”, az elvi meggyőződésből nem enged, és ez érték – ismerték el fideszesek is. Végül az egyikük arra hívta fel a figyelmet: Sólyom László nem az az alkat, akire a válságot követő időkben a Sándor-palotában szükség lenne, ezt jól mérte fel Orbán Viktor. Egy professor emeritus nyilván nem azonosul azzal a felelősséggel, melyet a miniszterelnök viselt például azért, hogy Magyarország megőrizte a likviditását a gazdasági-pénzügyi krízis közepette is.
