– Legalább vittük valamire! – fogalmazott némi cinizmussal Földes György. Elvégre kevesen mondhatják el, hogy ennyire fontosak lennének a kormányzat számára. Mármint a megsemmisítésük.

– Először megvonták a költségvetési támogatásunkat. Majd megnehezítették a pályázatokon való részvételünket. Tavaly a levéltári törvénybe foglalták a nálunk őrzött iratok nagy részének államosítását, intézetünket pedig ki akarják költöztetni az Alkotmány utcából. Majd miután nem sikerült e „villámháború”, most átírják az alaptörvényt – sorolta a „küzdelem” stációit Földes György. Az alkotmány „testre szabott” módosításával szerinte a kormányzat gyakorlatilag beismerte a vereségét, mármint azt, hogy a PTI-nek volt igaza, amikor polgári pert, alkotmánybírósági eljárást, valamint strasbourg-i kárpótlási keresetet is indított.

Földes elképesztőnek nevezte, hogy az alaptörvényt is felhasználják az intézet ellehetetlenítése érdekében. Nincs még egy európai ország, ahol létezne olyan joggyakorlat, hogy az ilyen típusú problémákra az alkotmányban kerestek volna megoldást. Azt pedig végképp példátlannak tartja, hogy a kormányzat az állam és egy magánszemély közötti, folyamatban lévő jogvitából ilyen módszerrel próbálja kiiktatni a bíróságokat. Ráadásul az Alkotmánybíróságot arra is kötelezik, hogy csak az új alaptörvény rendelkezései alapján hozhasson döntéseket – ezzel tehát bezárulni látszik a kör. Földes szerint ezzel a magyar alkotmányt rossz és napi politikai céloktól vezérelve: „levitték kutyába”. Az abszurd eset a főigazgató szerint messze túlmutat a PTI jelentőségén, és egy amúgy is tragikus történeti képbe illeszkedik – a kormány azon törekvéseinek sorába, amelyekkel gyakorlatilag önkényesen átírja a XX. századi történelmünket és szellemi-politikai hideg polgárháborút folytat.

Az 1944 és 1989 közötti korszakról szóló szöveg (pontosabban tervezet) az alaptörvényben finoman szólva sem találkozik a történészszakma mértékadó véleményével. Gyakorlatilag a Horthy-korszak megemelését és a Kádár-éra lejjebb pozicionálását tükrözi, márpedig ez a „jobboldali hagyományteremtés” borzasztó következményekkel lehet a reális nemzeti ön- és történelemismeretre. És itt nyeri el értelmét a PTI-vel folytatott küzdelem – „ezért érdemlünk ennyi figyelmet.”

Az intézet Földes György szerint, mint vállaltan baloldali szellemi műhely, az utolsó olyan intézmény, bástya, ami egész tevékenységében megkérdőjelezi a mai, elhibázott nemzetépítési kísérletet megalapozó konzervatív történelmi szemléletet. „Mi azon dolgozunk, hogy legyen alternatíva ezzel a történet- és emlékezetpolitikával, jobboldali nemzetépítéssel szemben, egyértelműen ezért van napirenden a működésünk ellehetetlenítése.” Az már csak hab a tortán, hogy az intézet „túl jó helyen van” Földes szerint: az értékes Alkotmány utcai ingatlanból a Kúria átköltöztetése miatt akarják őket kirakni kártalanítás nélkül, húsz év elteltével megkérdőjelezve az ingatlanhasználati jogukat.

– Magyarországon békés átmenet volt, és a társadalomnak is más véleménye volt az előző rendszerről, mint amit a mai emlékezetpolitika sugall. Enélkül nem érthető meg, miért maradt meg jogfolytonosan a PTI. De ha a nemzetre nézve sikernek tartjuk a békés átmenetet, és húsz éve úgy élünk, hogy a birtokunkban lévő iratok szabadon kutathatók, akkor teljesen irracionális ez a harc. Nincs olyan közérdek, ami az államosításunk mellett szólna – véli a főigazgató. Arra a kérdésünkre, hogy miért lehetnek ennyire fontosak az államnak a náluk őrzött iratok, azt válaszolta: ezt ők sem igazán értik, bár természetesen történeti értékű dokumentumokról van szó, hiszen a szakszervezeti mozgalmak iratainak jelentős része náluk van – részben letétben – az 1860-as évek végétől napjainkig. Ebből az együttesből kivágják az iratok kétharmadát. Másrészt, a kormányzati illetékesek úgy gondolják, hogy az iratok államosítása után nyilván más feltételekkel tárgyalhat majd a kormányzat a kiköltöztetésükről, elhelyezésükről.

Arról pedig, hogy az alaptörvény módosításával milyen lehetőségeik maradtak, a főigazgató azt mondta, az általuk indított hazai és nemzetközi bírósági beadványaikat fenntartják, különösen, hogy az alaptörvény módosítása szerintük ellentmond más alkotmányos és nemzetközi jogi szabályoknak. A PTI pedig tovább működik.

– Továbbra is igyekezni fogunk megfelelni a szakmai elvárásoknak, folytatjuk kutatásainkat, küzdelmünket a reális önismeret és nemzeti emlékezet erősítéséért. Segítjük azt a kritikai szellemi gondolkodást, amely egy igazságosabb társadalomhoz és egy önmagával megbékélő nemzethez vezet – nyilatkozta Földes György.

Senki nem érti, miért ennyire fontosak az államnak az itt őrzött iratok