A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell szakmai szervezetekkel. E szervezetek között nevesíti a törvényjavaslat a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteit. A tervezet szerint a miniszterelnök ezeket a szervezeteket kéri fel, hogy tegyenek javaslatot az elnök személyére. Az új szabály azonban nem érinti az Orbán Viktor által 2010-ben kilenc évre kinevezett Szalai Annamária NMHH-elnök mandátumát, azok csak mandátumának lejárta után, 2019-ben lépnek életbe. Szalai Annamária korábban évekig a Fidesz képviselője, médiaszakértője volt.

A másik változtatás, hogy az NMHH elnökét kilencéves mandátuma lejárta után nem lehet újraválasztani. A Médiatanács tagjait viszont másodszor is megválaszthatja a parlament, ha megbízatásuk nem felmentéssel vagy kizárással szűnt meg.

Kisebb jelentőségű változtatás, hogy a jövőben a televíziók és a rádiók hírműsorainak csak „kiegyensúlyozottan” kell tájékoztatniuk, a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen és tárgyilagosan” jelzőket törlik, mert ezek az Európa Tanács szerint értelmezési problémákat jelenthetnek.

Az Európa Tanács immár két éve tartotta napirenden a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokat. A parlament tavaly nyáron az AB elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a médiatörvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének jelölési és kinevezési rendszerét.