Klinghammer bemutatkozott, a HÖOK a kivonulást fontolgatja
A kormány kettéválasztja a szakállamtitkárságot: Klinghammer, az ELTE volt rektora, aki annak idején a Magyar Rektori Konferencia elnöki tisztét is betöltötte, átveszi Hoffmann Rózsától a felsőoktatással kapcsolatos feladatokat államtitkári rangban. Hoffmann a jövőben csak a közoktatásért felel. Ő mindenesetre ezt nem érzi bukásnak. Tegnap a TV2-ben kijelentette, hogy a megfutamodás az lett volna, ha odadobta volna „koncul” a felsőoktatást egy hozzá nem értő embernek. Nagyon szoros lesz az együttműködésük Klinghammer Istvánnal, aki felsőoktatásért felelős államtitkár lesz, és akit ő javasolt a posztra.
Mindenesetre Hoffmann Rózsa búcsúzóul még odaszólt a Hallgatói Hálózat (HaHa) tagjainak, akik továbbra is kitartanak. A kereszténydemokrata politikus arról beszélt: „közismertté vált”, hogy a hallgatók felkészítése mögött olyan politikai és pénzügyi csoportok állnak, amelyeknek érdekük, hogy ez a kormány megbukjon. Ez a politikai játszma része, és a HaHa képviselői is elismerték, hogy Soros György magyar származású üzletember által finanszírozott továbbképzéseken vettek részt.
Arra a kérdésre, hogy a hallgatói szerződés az alaptörvénybe kerül-e valóban, ehhez ragaszkodnak-e, jelezte: ezt a parlamentben támogatni fogja.
Klinghammer István, úgy tűnik, igencsak rászolgál a kormány és Hoffmann Rózsa bizalmára. Szerinte a diáktüntetések résztvevőinek egy részét megtévesztik, és ő ugyan mindenkit meghallgatna, de a „vonal alatti viselkedést” nem tudja figyelembe venni.
E ponton érdemes megjegyezni, hogy a hallgatók pedig – és úgy tűnik, most már nemcsak az egyetemeket bénító HaHa tagjai, hanem a kormánnyal eddig tárgyalási pozícióban lévő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is – a kormány eljárását tartják vonal alattinak. Nehezen tudják értelmezni annak a kormánynak az erkölcsiségét, amely ígéretet tesz arra, hogy a hallgatói szerződések ügyében megvárja az európai vizsgálat eredményét – és ehelyett inkább az alaptörvénybe emeli a röghöz kötést. Hasonlóképpen azt sem értik, miként alakíthatott Balog Zoltán humánminiszter munkacsoportot az egyetemi struktúra átalakítására, miközben szintén az alaptörvényben rögzítenék a kancellári rendszert, amely a rektorokat hozná elfogadhatatlan helyzetbe.
A HÖOK, amely sokáig hitt a kormány kommunikációjának, hiszen megállapodást is aláírt Balog Zoltánnal, erre bejelentette: egyelőre nem tér vissza a humánminiszter által alapított felsőoktatási kerekasztalhoz. A hét végén döntenek a hogyan továbbról: szerintük a röghöz kötés és a kancellárrendszer alaptörvénybe emelése elfogadhatatlan.
De vissza Klinghammer Istvánhoz: azt mondta, hogy minden érintett, a rektori konferencia, a pedagógus-szakszervezetek és a hallgatói képviseletek is egyetértenek abban, hogy a felsőoktatási reformokat végig kell vinni. A kérdés az, hogy ki mit gondol a saját szerepéről, és mitől fél ebben a folyamatban. Szerinte az ország érdeke, hogy a magyar diploma versenyképes legyen. „Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, hogy a felsőoktatásba csak motivált, jól felkészített hallgatók kerüljenek, akik akarnak és képesek tanulni, megvannak ehhez az alapjaik” – magyarázta Klinghammer.
Ami pedig a sokat vitatott hallgatói szerződések ügyét illeti: „senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt. „Arról ugyanakkor lehet tárgyalni, hogy a hallgató hány év alatt, milyen módon, hogyan törlessze azt, amit kapott a társadalomtól” – jelentette ki a Kossuth rádióban a felsőoktatási területért felelős leendő államtitkár.
