Az Európai Bizottság a költségvetés tervezésénél alacsony növekedési előrejelzésből indult ki, a számok a 2008–2010-es válság idejében születtek. A felzárkózási támogatásoknak alacsony, GDP-arányos plafont szabtak meg az eredeti javaslatban, ami rontotta a pozícióinkat. Ráadásul a közép-magyarországi régió időközben megerősödött, a fejlettebb régiók közé került, így eleve kevesebb pénz jár. A tárgyalásokat ismerő brüsszeli források azt is kiemelik: míg az úgynevezett donorok, tehát a nettó befizetők a költségvetési fejezetek összegeinek csökkentését akarták elérni, addig a magyarok folyamatosan az összegek emeléséért vagy szinten tartásáért lobbiztak.

A magyar tárgyalási pozíció az volt, hogy nem igazságos, ha a legszegényebb, legfejletlenebb régióktól veszik el a pénzt, amelyből Magyarországon hat is van, miközben ezek várhatóan az egész következő ciklusban sem érik majd el az egy főre eső uniós GDP 75 százalékát. Brüsszeli források szerint ez azért volt fontos, mert nem egyszerűen csak „több pénzt” kértünk, hanem elvi álláspontot képviseltünk azzal, hogy az EU fordítsa a pénzt a legszegényebb területekre. „Méltányos” bánásmódot kért a kormány, és megkapta.

„Nettó tárgyalási eredménynek” nevezte egy brüsszeli forrás, hogy a plafont sikerült 2,35 százalékról 2,59-re emelni (ez ránk és a balti államokra vonatkozó kivétel és a mostani kormányzati számítások szerint 700-720 millió eurót ér), illetve ide sorolta a pluszban kialkudott kohéziós pénzt. A novemberi EU-csúcson Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke megajánlott a közép-magyarországi régiónak 1,2 milliárd eurót, de akkor Orbán Viktor ezt azzal utasította vissza, hogy a szegény régiókra ennél több pénz kéne. A múlt heti csúcson Van Rompuy és Orbán újra találkoztak kettesben, ahol a belga politikus ajánlatot tett egy nagyobb összegre, de állítólag a kormányfő ezt is kevesellte – a péntek reggeli javaslatban még 1,4 milliárd szerepelt –, majd az összeg 1,56 milliárd euróra nőtt a legszegényebb régiókra vonatkozóan.

Kormánytisztviselők számításai szerint folyó áron a felzárkóztatási támogatások elérik a 23,2 milliárd eurót 2014–2020 között, ami körülbelül 2,5 milliárd euróval kevesebb, mint az előző ciklusban elérhetővé vált támogatás.

A Haza és Haladás Alapítvány szakértője a 2004-es tárgyaláson elért összeg 2011-es értékét hasonlítja össze a múlt heti alkuban foglaltatott, 2011-es áron mért 20,5 milliárd euróval, így a különbség jóval nagyobb. Ugyanakkor a kormány szerint javult a nettó pozíciónk, egyebek mellett azért, mert az egész EU-költségvetés kisebb, így Magyarországnak egymilliárd euróval kevesebbet kell befizetnie a közösbe.

Az EU-költségvetés azonban nem lezárt ügy. Az Európai Parlamentnek még abszolút többséggel rá kell bólintania, miközben az EP azzal fenyegetőzik, nem engedi át a csomagot. Az EP felülvizsgálati lehetőséget követel, valamint a kötelezettségvállalások és a valódi kifizetések közti különbség csökkentését. A titkos szavazás április-májusban lesz. Az EU-büdzsé tehát még nem lefutott téma Brüsszelben.

Ötödével kevesebb

Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője úgy véli: bár Magyarország reálértéken ötödével kevesebbet kap, mint korábban, vannak olyan területek, ahol a múlt heti uniós csúcs tárgyalásainak legvégén olyan kedvezményekhez jutott, amelyek révén a küldöttség nem tért haza üres kézzel. A legfájóbb az lehet, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő hazai területek közé tartozó közép-magyarországi régió elveszti korábbi uniós juttatásainak 80 százalékát – tette hozzá Magas István. (Kossuth rádió)