A kormány mindenkit átvert?

A hallgatók és a rektorok úgy érzik, a kormány becsapta őket, a diákok most újra az utcán vannak – így foglalhatók össze az elmúlt néhány nap eseményei. A felsőoktatásban teljes a káosz, a bizonytalanság és a bizalmatlanság. A most felvételizők még mindig nem tudják, mire számíthatnak. De mi vezetett idáig?

A forráskivonás és a keretszámok tervezett megnyirbálása egységbe forrasztotta az oktatókat, hallgatókat, rektorokat. A Hallgatói Hálózat demonstrációján a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatásával a diákok hat pontban fogalmazták meg követeléseiket. Ezek közül a legfontosabbak a forráskivonás azonnali leállítása, a röghöz kötést jelentő hallgatói szerződés eltörlése, az államilag finanszírozott helyek biztosítása minden szakon, a köz- és felsőoktatás reformja az érintettek bevonásával. A hallgatók felháborodásukat utcai tiltakozásokon, fórumokon fejezték ki. Orbán mindeközben a Fidesz ifjúsági tagozatának képviselőivel egyeztetett, és a keretszámok eltörléséről döntött. A bejutás egyetlen kritériumának a minőségi követelmények teljesítését, azaz a minimum 240 pont elérését nevezte. Az erről szóló jogszabály néhány nap alatt el is készült, a ponthatár meghatározásának feladata a miniszterhez került, aki gyorsan leszögezte, hogy a hallgatók hat pontjáról csak a HÖOK-kal kíván egyeztetni, a HaHát nem tekinti tárgyalópartnernek.

Az elmúlt hetek eseményeiből kirajzolódik a kormány stratégiája, amely a felsőoktatásban részt vevők decemberi egységének megbontását célozta: belengetett néhány milliárd forintot, amelyet politikai alkuk során az egyetemek megkaphatnak. Azok az intézmények, amelyek „jól viselkednek”, kapnak némi pluszpénzt. Például a PPP-konstrukció kiváltására, adósságrendezésre. A kormány közben elfogadta, hogy tízmilliárd forintot szétoszt a kiváló és a kutatóegyetemeknek.

A Fidesz-frakcióból kiszivárgott hírek szerint a kormánypárti képviselők ünnepelt sztárként tekintenek Balog Zoltánra, mivel a humánminiszternek sikerült egy részmegállapodást aláírnia a HÖOK-kal. Ebben valamelyest engedett: a 16 legnépszerűbb „szakra is beígért államilag finanszírozott helyeket, igaz, csak nagyon csekély mértékben. A hallgatói szerződések ügyét nyitva hagyta, a HÖOK pedig megígérte, hogy a hamarosan lezáruló uniós vizsgálódás – a szerződés ugyanis vélelmezhetően uniós alapjogot sért – eredményének fényében javaslatot dolgoz ki annak átírására. Balog egy sajtótájékoztatón ennek kapcsán elmondta, ha változik a szerződés, akkor a változás azokra is érvényes lesz, akik tavaly már aláírták. A HÖOK-ot ezért váratlanul érte az a pénteki, csendben benyújtott kormánypárti javaslat, amely a hallgatói szerződéseket az alaptörvényben szabályozná. Ez nemcsak a hallgatókat, hanem a rektorokat is arcul csapta: a Felsőoktatási Kerekasztal keretein belül zajló egyeztetéseket megkerülve a kormány erőből nyomja át akaratát. De nem csak a hallgatói szerződések ügyében. Ugyanebben a módosító indítványban ugyanis szerepel az egyetemi autonómiát csorbító kancelláriarendszer felállítása is: ezt is az alaptörvénybe akarja írni a Fidesz.

Kérdés, hogy ezek után a rektorok – akiknek a fizetési listáját a napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzet – és a hallgatók komolyan veszik-e a tárgyalásokat, és leülnek-e bármiről is egyeztetni a kormánnyal. A HÖOK mindenesetre támogatásáról biztosította a hallgatói megmozdulásokat.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.