Erőszakos kormánypárti alkotmányozás
A kétharmados többség tehát változatlanul az eddigi gyakorlatot követi: ha az AB valamilyen jogszabályt megsemmisített, azt sietve az alaptörvénybe foglalták. Az alkotmánybírák tavaly decemberben kimondták, hogy a családjogi törvényben túlságosan szűkre szabták a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, illetve az egyenes ági rokoni kapcsolatra korlátozták.
Megállapították azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy a kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A pénteki javaslat szerint már az alaptörvény mondaná ki, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”.
Az AB közjogi érvénytelenségre hivatkozva 2011 végén megsemmisítette az egyházügyi törvényt, ám azt pár nappal később változatlan formában elfogadták, ugyanakkor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték, hogy az elismert egyházak körét az Országgyűlés állapítja meg. Az ombudsman 2012 augusztusában utólagos normakontrollt kért, mert álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a parlament ilyen kérdésben gyakorlatilag politikai megfontolások alapján döntsön.
Az alkotmánybírák az átmeneti rendelkezések nagy részét tavaly decemberben megsemmisítették, így elvileg megnyílt a lehetőség az egyházügyi törvény felülvizsgálatára. A most benyújtott előterjesztés azonban alkotmányos rangra emelné, hogy „vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő”. Vagyis: az egyházi státus megadásáról továbbra is alig értelmezhető szempontok alapján dönthetnének.
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát az AB szerint, hogy a választási kampány idején a kereskedelmi médiumokban nem lehet közzétenni politikai hirdetéseket. A választási eljárási törvény értelmében erre csak a közszolgálati médiában lenne lehetőség, amely az országos támogatottsággal rendelkező jelölőszervezetek számára egyenlő feltételek mellett és ingyenesen biztosít megjelenést. Az alkotmánybírák ezt a rendelkezést megsemmisítették, a Fidesz azonban nem hagyja annyiban. Az alaptörvény negyedik módosítása kimondaná: „sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja”.
A kereskedelmi médiumokat tehát kizárhatnák a kampányból, más kérdés, hogy az erről szóló törvényt az AB továbbra is érdemben vizsgálhatja majd. A felsőoktatás kapcsán vita folyik egyebek mellett az intézmények autonómiájától, illetve a hallgatók röghöz kötéséről. Ez utóbbi kapcsán az AB egyszer már állást foglalt, és a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletet – igaz, formai okokra hivatkozva, mert ilyen jogkorlátozást csak törvényben szabályozhatnak – megsemmisítette. A szerződések ügyét később törvénybe foglalták, ám az ombudsman azt ismét megtámadta.
Az alaptörvény újabb módosítása viszont kizárná, hogy az AB érdemben döntsön. Alkotmányos rangra emelnék ugyanis, hogy törvény a hallgatók „anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz”. A felsőoktatási autonómia kapcsán pedig leszögeznék, hogy a kormány határozná meg az állami egyetemek gazdálkodási rendjét, s egyben felügyelné is azt.
A hajléktalanokat önmagában azért, mert közterületen élnek, nem lehet megbüntetni – mondta ki a testület, és megsemmisítette a szabálysértési törvény erre vonatkozó rendelkezéseit is. Most az alkotmányba kerülne, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet – például a közrend, a közegészség, a kulturális értékek védelme érdekében – „a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást”. Így ismét lehetne emiatt büntetni. Némi szépségtapasz, hogy az alaptörvénybe foglalnák azt is: az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elhelyezésére. De hogy ez mit jelent, elég szabadon értelmezhető.
Az AB az utóbbi néhány határozatában feszegetni kezdte a korábban maga állította határokat, amikor kilátásba helyezte: figyelemmel fogja kísérni az alkotmánymódosításokat, s akár lépni is hajlandó, ha azok megbontják az alaptörvény egységét, illetve az alapjogvédelem jelenlegi szintjének csökkentésére irányulnak. A kétharmad e tekintetben is igyekszik egyértelmű viszonyokat teremteni, mert a pénteki javaslat szerint az „Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. A kilátásba helyezett aktivizmusnak így esélyt sem adnak.
Az alkotmánybírák korábban – a bíróságok függetlenségének sérelmére hivatkozva –megsemmisítették azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész egyes kiemelt ügyekben meghatározhassa, melyik bíróság előtt kíván vádat emelni. Erre válaszul a kifogásolt szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték, amit az AB ismét megsemmisített. A vádhatóság vezetőjének e jogát a tervezet szerint viszont már az alaptörvénybe foglalnák, így további vizsgálódásnak nem lesz helye.
