A hatalom most visszavág: még inkább gúzsba kötik az alkotmánybírák kezét. Az AB – a választási regisztráció kivételével, amelyet idén januárban minősített alkotmányellenesnek – nem zárta ki, hogy a megsemmisített rendelkezéseket az alaptörvénybe emeljék, csupán arra figyelmeztetett, hogy azok nem bonthatják meg az alkotmány egységét, és az alapjogok védelmének szintjét nem lehet mérsékelni.

A Fidesz és a KDNP frakciójának valamennyi tagja által aláírt egyéni képviselői módosító indítványként beadott javaslat most a választási feliratkozás kivételével az átmeneti rendelkezések szinte minden fontos passzusát alaptörvényi szintre emeli. Így az alkotmányba kerül a kommunizmus bűneiről szóló politikai nyilatkozat nagy része is, bár az MSZP-t – mint az állampárt utódszervezetét, amelynek osztoznia kellene a korábbi törvénytelenségekért viselt felelősségben – név szerint már nem említik meg.

Az alaptörvény intézkedik majd arról is, hogy az Országos Bírósági Hivatal, illetve a legfőbb ügyész kiemelt ügyekben meghatározhassa, melyik bíróságon folytassák le az eljárást. Az alkotmány meg fogja engedni, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenesnek minősítse a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, ami így akár büntethető is lesz.

Az AB által korábban ugyancsak kifogásolt hallgatói szerződésekről sem feledkeznek meg: a röghöz kötés lehetősége is az alaptörvény része lesz. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azonnal reagált, a szervezet szerint ez gyáva és hazug lépés. Változnak az alkotmánybíráskodás szabályai is: a továbbiakban a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kezdeményezhet majd normakontrollt, s nagyobb kört érintő ügyekben a testületnek nyilvános ülésen meg kell hallgatnia a jogalkotót. Más módon is tovább kívánják korlátozni az AB mozgásterét.

Válaszul a testület korábbi jelzésére, amely szerint a jogállami követelmények érvényesülésére az alkotmány megváltoztatása esetén is figyelni fognak, egyértelművé teszik, hogy az alaptörvényt, illetve annak módosítását tartalmi szempontból a bírák nem értékelhetik. Ennél is súlyosabb következményekkel járhat, hogy az AB az új alaptörvény életbelépése előtt hozott határozatait nem veheti majd figyelembe.

Alkotmányjogászok szerint ez igen abszurd, mert az alkotmányban nem részletezett alapjogokat a több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata töltötte meg tartalommal. A szándék persze világos: a többségében már a jelenlegi kormánypártok által megválasztott tagokból álló AB kezdje elölről kibontani, hogy mit kell értenünk például az élethez és az emberi méltósághoz való jogon.