Rendkívül sokba kerül a kényszernyugdíj

A kétszáz menesztett bíróból eddig mindössze 27 ölthette fel ismét a talárt.

A napokban négy kényszernyugdíjazott kúriai bíró tette le a hivatali esküt, miután munkaügyi perben kimondták: az államfő jogellenesen mentette fel őket, és ezért a bírói szolgálati viszonyukat helyre kell állítani. Többen viszont még nem vehették át a kinevezési okiratukat, bár az esetükben is született jogerős verdikt. Vezetői posztra viszont senki nem kerülhet vissza; a menesztettek legfeljebb tanácselnöki beosztásban reménykedhetnek. Egyébként a több mint kétszáz érintettből országosan eddig mindössze 27 fő ölthette ismét magára a talárt.

A parlament 2011-ben döntött úgy, hogy a 62 év feletti bírákat – arra hivatkozással, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár akkor éppen annyi volt – rapid módon menesztik. Az intézkedés célja alig titkoltan az volt, hogy megszabaduljanak a korábban kinevezett idősebb vezetőktől, hiszen az ítélőtáblák, a megyei bíróságok – mai elnevezés szerint törvényszék – elnökei, elnökhelyettesei, illetve az ítélkezési tevékenységet jelentős mértékben meghatározó kollégiumvezetők egy része már tavaly betöltötte a 62 évet.

Az Alkotmánybíróság (AB) a bírák hetvenéves nyugdíjkorhatárának radikális és azonnali csökkentését azonban az elmúlt esztendő nyarán alaptörvény-ellenesnek találta, az Európai Unió Bírósága pedig kötelezettségszegési eljárásban nem sokkal később kimondta: ez a lépés ellentétes a közösségi joggal is. Ennek ellenére az érintettek – miután a kormány a két döntés ellenére sem kezdeményezett olyan törvénymódosítást, amelynek alapján rendezhetnék e kényszernyugdíjazottak helyzetét – csak akkor nyerhetik vissza bírói státusukat, ha munkaügyi pert indítanak.

Az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a héten megjelent közleménye szerint 231 bírót küldtek idő előtt nyugdíjba, és közülük 57-en értek el a tanácselnökinél magasabb posztot. E körbe 373 bírósági vezető tartozik, és nagyjából minden hatodikat menesztették, az így megüresedett helyek körülbelül felét pedig azóta be is töltötték. Az OBH adatai szerint a kényszernyugdíjazottak közül 165-en fordultak bírósághoz, de nem mindenki akar visszatérni, hanem néhányan csak kártérítést követelnek. Eddig 139 ítélet született, s 48 ügy első fokon jogerősen lezárult. A közlemény hangsúlyozza: az „OBH a kezdetektől fogva nem terjeszt elő fellebbezést a jogellenességet megállapító és a bírói tisztségbe való visszahelyezést elrendelő ítéletekkel szemben”, ami azért nem teljesen igaz.

A hivatal – illetve a megbízásából eljáró ügyvédi iroda – ugyanis több alkalommal nem fogadta el az első fokon hozott verdiktet, azokban az esetekben pedig, amikor a bírót az ítélet szerint az eredeti vezetői beosztásába kellene visszahelyezni, minden esetben fellebbezett. Egy ilyen ügyben rendkívüli perorvoslatot is kezdeményeztek, és a felülvizsgálati kérelemről a Kúriának kell majd döntenie.

Bírósági források mindezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: tavaly nyár óta elképesztő pazarlás folyik. A kényszernyugdíjazott bírák többsége 2012 tavasza óta nem dolgozik, miközben mindazok számára, akiket visszahelyeznek, illetve a későbbiekben vissza fognak helyezni, ki kell fizetni a nyugdíj és a tényleges illetmény közötti különbséget. Erre a célra a bírósági büdzsében információnk szerint 1,2 milliárd körüli összeget különítettek el, ami egyértelműen kidobott pénz, mert ha a bírák az AB-döntés kihirdetése után azonnal visszatérhetnek, az elmúlt fél évben érdemben hozzájárulhattak volna az ügyhátralék csökkentéséhez.

Tavaly decemberben került a parlament asztalára az az előterjesztés, amelynek alapján a kényszernyugdíjazottak nyilatkozhatnának, hogy folytatni kívánják-e az ítélkezési tevékenységet, és aki még nem töltötte be a hetvenet, azt vissza kell majd venni. Ebben az esetben azonban azoknál is szüneteltetnék a nyugdíj folyósítását, akik a munka mellett már korábban is igénybe vették azt; a kényszernyugdíjazottak többsége egyébként élt ezzel a lehetőséggel. Ha viszont valaki nem akar már dolgozni, annak – életkorától, tehát attól függetlenül, hogy hány évet tölthetett volna még el a bírói pulpituson – az egyéves illetményével megegyező összegű átalány kártérítést fizetnének.

Az előterjesztést a Ház még napirendre sem vette, de az máris nyilvánvaló, hogy a javaslat több sebből vérzik. Az egyik, hogy vezető beosztásba korábban menesztetett bírót nem vehetnek vissza – a bírói kart tehát sikerült lefejezni –, és erre legfeljebb némi gyógyír, hogy a vezetői pótlékot az eredeti kinevezésének idejére mindenki megkaphatja. A másik az átalány-kártérítés: akit tavaly 62 évesen nyugdíjaztak – vagyis még nyolc évig dolgozhatott volna –, elégtételként aligha éri be egyévnyi fizetésével. Mindezek miatt nemzetközi fórumokon – az Európai Unió Bírósága, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt – még folytatódhat az ügy.

A nyugdíjkorhatár leszállítására vonatkozó elképzelés viszont támadhatatlan. Az a bírák körében a tervezet szerint csaknem tíz esztendő alatt csökkenne hetvenről 65 évre, tehát mindenkinek biztosítanának megfelelő átmeneti időt, ami az AB, illetve az európai bíróság verdiktjéből következően is alapkövetelmény.

Az ügyhátralék is csökkenhetett volna, ha a kirúgott bírók azonnal viszszatérhetnek
Az ügyhátralék is csökkenhetett volna, ha a kirúgott bírók azonnal viszszatérhetnek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.