A volt államfő, az Alkotmánybíróság (AB) egykori elnöke egy nemzetközi konferencián, Bernben tartott előadása kapcsán a Magyar Távirati Irodának adott interjúban arról is beszélt: fenyegetően hangzik, de kivitelezhetetlen, hogy a testület ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon.

Sólyom nagy jelentőségűnek tartja az AB két közelmúltbeli döntését: a mindenkire kiterjedő előzetes választási regisztráció alkotmányellenességének megállapítását és az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését.

A feliratkozás eltörléséről azt mondta: „nem biztos, hogy a Fidesznek nagyon fáj”, mert az saját táborán belül is népszerűtlen volt. Ugyanakkor e két döntés elvi jelentősége fontosabb pillanatnyi gyakorlati hatásuknál. Az Alkotmánybíróság ugyanis fellépett a napi érdekű, az alapelvekkel szembenálló alkotmánymódosítások ellen, valamint az ellen, hogy egyes rendelkezéseket azáltal vonnak ki az alkotmánybírósági kontroll alól, hogy az alaptörvény részévé teszik őket. Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárt formai döntésnek minősítette az átmeneti rendelkezések egy részének megsemmisítését, a volt köztársasági elnök úgy foglalt állást: az AB fontos tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. Hozzátette: majd kiderül, a kormánypártok csakugyan változatlan formában emelik-e be az alaptörvénybe most megsemmisített átmeneti rendelkezéseket. Ám szerinte ha az AB kimondta, hogy a módosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az alaptörvényben, meg kell találnia a módját, hogy e döntésének érvényt is szerezzen.

Az Alkotmánybíróság 1990-ben még azt mondta ki, hogy nem vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, az alkotmányt elözönlötték a bele nem illő, pillanatnyi politikai célt szolgáló módosítások, ezért változtatni kellett ezen az állásponton. „Örülök, hogy a testület átlépte ezt a határt” – mondta Sólyom László.

A volt köztársasági elnök reagált arra is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke közölte: több, az AB-t érintő változtatást javasol a kormányzó párt elnöksége. Az egyik szerint az AB köteles lesz újra megvizsgálni, átgondolni korábbi határozatait, nem hivatkozhat rájuk automatikusan. A fideszes politikusmegfogalmazása szerint a jövőben „nem teszik lehetővé a puskázást” az Alkotmánybíróságnak.

Sólyom László azt mondta: a bírák „sosem másolnak”, hanem gondolkodnak, és mindig megindokolják, hogy korábbi határozatuk miért releváns az új ügyben is. A korábbi államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi alaptörvény alapjogokról és államszervezetről szóló szakaszai alig különböznek a korábbi alkotmányos szabályoktól, emellett a szöveg arra is utal, hogy tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait. „A történeti alkotmányból többnyire az elmúlt húsz év határozatai használhatók, Szent István törvényei kevésbé”

– fűzte hozzá. A korábbi ítéleteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen minden alkotmányos szakasz mögött sokrétű gondolatok vannak, ezek része az európai és a magyar jogtörténet és az elmúlt húsz év alkotmányértelmezése is. „Ha azt akarják megtiltani, hogy határozataiban korábbi AB-döntésekre utaljon a bíróság, meg lehet tenni, de a gondolatokat nem lehet kiirtani az emberek fejéből” – mondta Sólyom László. Olyan ez – folytatta –, mintha az orvosokat arra akarnák kötelezni, hogy csak a tavalyelőtti orvosi rendtartás alapján gyógyítsanak, s amit korábban tanultak és tapasztaltak, felejtsék el. Mint mondta, fenyegető korlátozásnak hangzik, de valójában kivitelezhetetlen, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött.

Sólyom László szerint értelmetlen törölni az AB húsz évét