– Korábban azt mondta, a közigazgatási államtitkár posztja bizalmi állás, s ön erős bizalmi viszonyban van Hende Csaba miniszterrel. Akkor miért tették most parkolópályára?

– Szó sincs parkolópályáról, csak a tág értelemben vett közszolgaként végzett több évtizedes pályafutásomnak lett vége. Az új nyugdíjtörvény értelmében annak, aki betölti a korhatárt, távoznia kell a közszféra vezetői szintjeiről, a közigazgatási államtitkárt külön nevesítik is a jogszabályban. Törvénytisztelő állampolgár vagyok, tartottam magam az előíráshoz. A HM Ei Zrt. piaci alapokon működő, profitorientált állami vállalat, amelynek a munkatársa lettem, de a miniszter felkérése alapján a másik három hasonló társaság nemzetközi kapcsolataiért is én felelek.

– Ha már profitorientáció: a HM Ei vezérigazgatója, Móró Lajos korábban azt mondta, „nem lehet cél mindenféle kockázati tőkebefektetésbe bonyolódni csak azért, mert az esetleg profitot tud termelni”. Most akkor mennyire fontos a bevétel, és miként lehet lemérni, hogy megérte-e önt jó pénzért a céghez vinni?

– E nyilatkozatot a vezérigazgató annak kapcsán mondta, hogy a HM Ei az előző vezetés idején fürdőkádszalont nyitott Koszovóban, amely lássuk be, erősen profilidegen tevékenység. A HM Ei a magyar honvédség szerves része, akként is tekintünk rá. Azzal, hogy 2010-től a részvénytársaság fokozatosan átvett bizonyos, korábban külső beszállítókkal ellátott feladatokat – az őrzés-védelem területén például –, mindenképpen a költségcsökkentést és így a profitorientációt támogatja. Számos magyar hadiipari fejlesztés van, amelynek komoly a piaci értéke, elég csak a rejtjelező készülékekre vagy a pilóta nélküli robotrepülőkre gondolni. Feladatom az, hogy a személyes hitelemmel és kapcsolati tőkémmel elősegítsem, hogy ezek a fejlesztések eljussanak a leendő felhasználókhoz. Ez nagyon zárt világ, amelybe nekem bejárásom van. A teljesítményemet pedig azon kívánom majd lemérni, hogy mindazt a költséget, amelyet én és a munkatársaim jelentenek, hányszorosan tudjuk majd visszahozni bevételként. Bízom benne, hogy sokszorosára leszünk képesek minden évben.

– Vezérkari főnök volt, amikor az első Orbán-kormány a Gripen vadászgépek beszerzéséről döntött. Ezt a mai napig a korrupció gyanúja lengi körül. Ha azt vesszük alapul, hogy a fegyverüzletben szinte nincs egyezség korrupció nélkül, akkor hogyan tudja – most a tárgyalóasztal másik oldalán ülve – felvenni a versenyt azokkal a hadiipari beszállítókkal, akik, mondjuk úgy, „másképp” is készek meggyőzni a vevőket?

– Amikor Orbán Viktor 1999-ben felkért vezérkari főnöknek, azt mondta: „Tábornok úr, azért esett magára a választás, mert maga nem korrupt.” Az egyik legnagyobb előnyöm, hogy köztudottan nem vagyok korrupt. A személyem és egész életutam a garancia arra, hogy tudok megálljt mondani, amikor ahhoz a ponthoz érkezünk, amely már nem fér bele a fair üzleti versenybe. Az eladásösztönzésnek vannak legális formái, a vevőt például csatolt szolgáltatásokkal kell érdekeltté tenni. Mi mérnöki tudással versenyzünk a piacon, nem pedig olyan eszközökkel, amelyek épp a hitelességünket vehetik el.

– A HM most helikopterbeszerzésen gondolkodik. Tudható, hogy az amerikai ajánlatot nem fogadták el, valószínűleg az olasz Augusták lesznek a befutók. Önnek, immár a HM Ei alkalmazottjaként, mennyi ráhatása van például erre a döntésre?

– Bizonyosan lesz részem, illetve részünk benne, hiszen a HM Ei sem marad ki a végső üzletkötésből. A kiindulópont az, hogy nem cégtől, hanem adott államtól fogunk vásárolni. Hogy ezek az olaszok lesznek-e végül, még nem tudni.