A verseny nem lefutott?
A munkaharc „zászlóshajói” továbbra is a konföderációhoz csatlakozott ágazati szakszervezetek lesznek, mert a foglalkoztatottak érdekérvényesítésének hagyományos, az egyeztetéstől akár a sztrájkig terjedő eszközeivel a kisebb cégek alkalmazottai nem igazán élhetnek – hangsúlyozta az elnök. Ezért számukra – például a munkaszerződéssel, a munkakörülményekkel, a felmondással kapcsolatban – érdekvédelmi tanácsadást biztosítanának. Elképzelései között szerepel, hogy szakértőik a munkaadók és a munkavállalók közötti nézetkülönbség esetén az érintett cégnél segítenek majd a vitarendezésben. A konföderáció ugyanakkor megyei békéltető tanácsok felállítását szorgalmazza, amelyekbe a munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt két-két tagot delegálna, és ha helyben nem sikerül a konfliktust feloldani, ezeken a fórumokon folytatódhatna a jogvita.Ha ott sincs egyezség, marad a bírósági út. A Liga tervei szerint megteremtik a feltételeit annak, hogy az új tagok munkaügyi perekben térítésmentes jogi képviselethez jussanak. Ennek érdekében a konföderáció minden megyében legalább egy ügyvédi irodával szerződést köt. Ehhez új tagjaiknak is a bérük egy százalékával kellene hozzájárulniuk.
Lesz Liga Akadémia is – tette hozzá az elnök. A munkaadók szervezeteivel közösen – és részben uniós forrásokra támaszkodva – megyénként szeretnének ilyet létrehozni, hogy az aktív foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számára megteremtsék olyan szakmák elsajátításának feltételeit, amelyek révén nagyobb eséllyel jelenhetnek meg a munkaerőpiacon. A konföderáció ugyanakkor munkaközvetítést is vállalna, vagyis: szívesen venne át feladatokat a munkaügyi központoktól.
Mindez válasz arra a kérdésre is, hogy a szakszervezetek miként válhatnak hitelesebbé, és hogyan győzhetik meg a munkavállalókat arról: érdemes csatlakozniuk és tagdíjat fizetniük – szögezte le Gaskó. Mára egyébként a szervezett dolgozók aránya tíz százalék alá csökkent, miközben a rendszer megosztott, mert körülbelül nyolcszáz szakszervezet és az azok döntő többségét tömörítő hat konföderáció működik.
Ez utóbbiak között sokak szerint kivételes helyzetben van a Liga, mert a vezetője a jelenlegi miniszterelnökkel szoros kapcsolatot ápol. Gaskó erre a felvetésre reagálva kijelentette: Orbán Viktorral együtt ült az 1990-es rendszerváltást megalapozó kerekasztal tárgyalásokon, és nem hajlandó megtagadni, hogy jó viszonyban vannak. De – állítja – más az érdekképviselet és más a barátság.
Azt a felvetést, amely szerint a nem egészen négyszázezer szakszervezeti tagra jutó hat konföderáció soknak tűnik, Gaskó nem vitatta. Éppen ezért maga kétszer vetette fel, hogy hozzanak létre egyetlen ernyőszervezetet, ám javaslata nem talált meghallgatásra. Gaskó az együttműködés lehetőségét ennek ellenére egyetlen szakszervezeti szövetséggel sem zárja ki. A Támop (Társadalmi Megújulás Operatív Program) keretében január első napjaiban pályázatot hirdettek a Társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése címen, és a pénzért szakszervezeti konföderációk és munkaadói szövetségek – legfeljebb négyen – közös konzorciumban pályázhatnak. Az elnök elmondta, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen indulnak, de a versenyszférából több szervezet, illetve a Munkástanácsok is jelezte, hogy csatlakozni kíván.
A pályázati összeget egyebek mellett az új munka törvénykönyve hatásainak elemzésére, a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kutatásokra, az ágazati kollektív szerződések megkötését segítő tanácsadói tevékenységre, képzésre, oktatási anyagok készítésére fordíthatják. Bár a pályázatot közösen legfeljebb négy szervezet nyújthatja be, a közreműködők számát semmi nem korlátozza – mondta Gaskó. Ha tehát valaki szeretne közreműködni a különböző projektekben, és a Liga nyerne, senkitől nem tagadják meg a partnerséget. Az elnök ugyanakkor megalapozatlan feltételezésnek minősítette azt a lapunkban is megjelent információt, amely szerint a verseny lefutott lenne.
