Matolcsy György lesz a jegybankelnök, Varga Mihály pedig a nemzetgazdasági miniszter, ez eldőlt – írta tegnap este a Világgazdaság Online. Lapunk a kormányfőhöz közel álló forrást kérdezett meg, aki blődségnek nevezte az értesülést. A szereposztás egyébként nem lenne meglepő, az erről szóló hírek lapunkhoz is eljutottak, inkább az tűnik különösnek, hogy a döntés kiszivárogtatását a most zajló gyulai frakcióülésre időzítette volna Orbán Viktor. A miniszterelnök egyértelműen fogalmazott korábban: egy nappal a jegybankelnökváltás előtt nevezi meg jelöltjét a posztra.

„Gazdaság, Magyarország finanszírozása, IMF, rezsi” – az előzetes hírek szerint erre koncentrál a Fidesz Gyulán. Azaz a kormánypártok már kampányüzemmódra kapcsolnak. A fő téma a rezsicsökkentés lesz – mondta még Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Rogán Antal, megerősítve, hogy „második körös” tízszázalékos rezsicsökkentést látna jónak a kormány tavasszal a víz-, csatornadíj és a szemétszállítás terén. A „vizes” rezsicsökkentés kapcsán Rogán Antal arra számít, hogy a polgármesterek vitát kezdenek róla, mert egyes szolgáltató cégek részben önkormányzati tulajdonban vannak. „Ez a vita nem fordít a kormányzati szándékon” – borítékolták előre polgármesterek.

Az látszik, hogy Orbán Viktor, ami a választásokat illeti, még nem kapcsolt nagy sebességre, „de a kormány és a Fidesz biztonságosan reagál az ellenzéki kampányfokozatokra” – fogalmazott egy a miniszterelnökhöz közeli forrás, aki azt prognosztizálta, hogy a kampányfinisre lesznek tartalékok, és természetesen akkor éri el a kormány és Orbán Viktor is a maximális sebességhatárt. Viszont a miniszterelnök biztonsági játékot is játszik: az energiaszolgáltatók profitorientáltsága „nem szempont” számára, a közteherviselést illetően változatlanul és vállaltan unortodox. Az IMF-megállapodásról erősödik az az alaphang a kormányzati körökben, hogy napokon belül lezárulhatnak a valutaalappal folytatott hiteltárgyalások és közel a devizakötvény-kibocsátás a piacokon. Ezzel manifesztálódna, hogy az ország képes magát finanszíroznia piacokról, nincs szüksége az IMF pénzére. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése Magyarországgal szemben „prioritás Orbán Viktor számára”, hiszen közel 500 millió eurós „kampánypénzt” jelenthetnek a 2014-es választások előtt az uniós fejlesztési pénzek.

Ahogy 2014-ben, úgy 2018-ban sem lesz választási regisztráció, utalás sem lesz rá. A Fidesz és a KDNP, a parlamenti kétharmad „az Alkotmánybíróság döntéseit messzemenően tiszteletben tartva terjeszti be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítására javaslatát” – közölte Rogán Antal, hozzátéve, „mi tudomásul vettük az Alkotmánybíróság döntését. Mi azt gondoljuk, hogy a választójogi reform legfontosabb elemei sikeresen megvalósulnak.” (Annak ellenére is ez a döntés született a Fidesz-elnökségi ülésén, hogy több miniszter-képviselő sem zárta ki a lehetőségét egy 2018-as feliratkozásnak.) A kiszivárgott hírek szerint voltak, akik úgy gondolták, hogy sarkalatos törvénynek kellene szabályoznia az előzetes regisztráció lehetőségét. Nem lenne sok értelme a kétharmados törvénynek, azt az Alkotmánybíróság ugyanúgy megsemmisítené, ahogyan már tette a választási eljárási törvény esetén

– közölte lapunk kérdésére a Fidesz-frakcióvezető, aki szerint az alkotmánymódosítást nem fogják vitatni a képviselők. Az Alkotmánybíróság jogkörének a szűkítését, a fideszes „bosszút” visszautasította, szerinte az AB-jogkörök szélesednek, ezentúl a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhat az AB-hoz. – Ha az AB a jelenlegi alaptörvényből le tudja vezetni a döntéseit, akkor ennek semmilyen akadálya sincs az „égegyadta világon”, hogy korábbi döntésekre hivatkozzanak a bírák. Én személyesen is tájékozódtam több alkotmánybírónál, és arról tájékoztattak: eddig is ez volt az ítélkezési gyakorlat. Ennek formális rögzítésére kerül sor az alkotmánymódosítással. Ezt semmiképp sem nevezném jogkörkorlátozásnak – tette hozzá Rogán Antal.