Sovány ígéretek garancia nélkül
Folytatódik a kormány titkolózó és megosztó politikája a felsőoktatási pénzelvonások és kompenzációk ügyében. Tegnap részt vett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusának ülésén Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki a kiszivárgott hírek szerint arról beszélt, hogy a kormány valamilyen mértékben és formában kompenzálja a szegedi egyetem költségvetéséből elvont 4,2 milliárd forintot. Azt azonban, hogy mennyi lesz ez a kompenzáció, milyen jogcímen ítélik oda az egyes intézményeknek, és hogyan osztják föl az egyetemek karai között, nem mondhatta biztosra, mert semmilyen leírt szövegre nem támaszkodhatott. A szenátusi ülésen a sajtó nem vehetett részt, sem a helyettes államtitkár, sem a rektor nem nyilatkozott az ott elhangzottakról.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár korábban éppen Szegeden, egy pedagógusfórumon azt ígérte: 27 milliárd forinttal kárpótolják a felsőoktatási intézményeket a Széll Kálmán Tervben bejelentett, összesen mintegy 42 milliárd forintos elvonásért. Szegeden elterjedt, hogy a 4,2 milliárdos újabb elvonásból körülbelül 2 milliárdot kapna vissza az egyetem – ám ez a szám is lóg a levegőben. Az is elterjedt, hogy az elvonás miatt mintegy 800 embert, 10 százalékot kell elbocsátani az SZTE dolgozói közül.
Az Oktatói Hálózat (OHA) szegedi szervezete január 27-én nyílt levelet intézett Szeged országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőihez, mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy ne épüljön le az egyetem a drasztikus forráskivonás miatt. Az előzmény az volt, hogy a jobboldali többségű szegedi közgyűlés december 21-én elfogadta az SZTE Hallgatói Sztrájkbizottság 3 pontos javaslatát, amely szerint maradjon meg az SZTE 12 kara, képzési rendszere, 30 ezres hallgatói létszáma és autonómiája. Miután azonban a tüntetések abbamaradtak, csendben megfeledkeztek a dologról.
A fideszes képviselők nem is reagáltak az OHA levelére. Botka László MSZP-s polgármester úgy nyilatkozott: kiáll a követelések mellett. Egyes oktatók erre úgy reagáltak: mivel az SZTE összezsugorítása beláthatatlan következményekkel jár a városra nézve, tömeges elbocsátások lehetnek a legnagyobb munkáltatónál, és súlyos veszteség érheti mindazokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket, akik az egyetemisták kiszolgálásából élnek. Az oktatók úgy fogalmaztak: hiába próbáltak egyeztetni január 31-én a gazdasági és műszaki főigazgatóval, hogy milyen túlélési stratégiákat alakítsanak ki, a gazdasági vezető sem rendelkezett megfelelő információkkal az elvonásokról. A kormány képviselői tudatosan igyekeznek elkerülni az egységes érdekegyeztető fórumokat; külön tárgyalnak a HÖOK-kal, a rektorokkal, újabb és újabb számokat és ígéreteket rántanak elő a kabátujjból, amelyek betartására semmiféle garancia nincs. Közben teljesen elsikkad az a legfőbb követelésük, hogy az egyetem támogatását állítsák vissza a 2011-es szintre, mert már 2012-ben is drasztikusan csökkentették.
Felmerült: az egyetem vezetői meg akarják őrizni tárgyalóképességüket a kormánnyal, ezért belemennek a nem nyilvános alkudozásba, holott egyedül és egységesen a Felsőoktatási Egyeztető Fórumon, a teljes nyilvánosság előtt kellene tárgyalni a felsőoktatás ügyeiről. Mivel a média nem szereti a bonyolult ügyeket, a nyilvánosság előtt egyedül a diáktüntetésekkel lehetett kellő nyomást gyakorolni a kormányra.
Az SZTE szenátusi üléséről kiszivárgott információk szerint az ELTE, a Debreceni Egyetem és az SZTE kiváló egyetem minősítést kapott, ezért valamennyit visszakapnak az elvont pénzből. A kutatóegyetem besorolás is csökkenti az elvonást, továbbá adósságátvállalás címén is több pénz jut például a szegedi egyetemnek. Kiderült, hogy az SZTE adminisztrációja súlyos hibát követett el – emiatt alakultak annyira hátrányosan az egyetem számára a Felvi.hu-n megjelenő keretszámok. A szenátusi ülésen szó volt ezek korrigálásáról. Összességében a korábban elterjedt nagyságrend – a 4,2 milliárdos elvonás 2,2 milliárdra csökkenhet – valósnak bizonyult. Maruzsa Zoltán kilátásba helyezte, hogy európai uniós pályázatokról is szerezhetnek pénzt az egyetemek – ilyen pályázatok azonban egyelőre nincsenek kiírva. Ugyanakkor Szegeden egyelőre elkerülhetőnek tűnik az oktatók körében a csoportos létszámleépítés.
Rendkívül súlyos megvonások
Több mint 42 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak idén az állami egyetemek és főiskolák. Az idei pénzosztás legnagyobb vesztesei a tudományegyetemek. A legtöbbet az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszíti, amely a tavalyi 19,4 milliárd helyett idén már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A Pécsi Tudományegyetemtől 5,4 milliárdot „vonnak” el, így a költségvetése 10,7 milliárdra apad. A Debreceni Egyetem büdzséje 14,5 milliárdos, ez 4,8 milliárddal kevesebb, mint egy éve.
A Szegedi Tudományegyetemnek pedig a tavalyi 16,6 milliárd után csak 12,4 milliárd jut a központi költségvetésből. A Budapesti Corvinustól 2,3 milliárdot vonnak el a 2012-es évhez képest, a Budapesti Gazdasági Főiskola 1,1 milliárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2,4 milliárdot veszít.
