Párbeszéd nélkül a frakciót is bukják
Ismét érdemi eredmény nélkül zárult tegnap az LMP és a pártból kivált Párbeszéd Magyarországért Párt (PMP) képviselőinek egyeztetése a parlamenti frakció sorsáról. Forrásaink szerint a megbeszélés meglehetősen rövid és feszült hangulatú volt, állítólag némi személyeskedés után hamar tisztázták, hogy az álláspontok változatlanok, ezért továbbra sincs megegyezés.
Heltai László, az LMP szóvivője a tanácskozás után azt mondta: az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, de a héten várhatóan lezárják az egyeztetést. A következő tanácskozás helye és ideje még nem ismert. Heltai hangsúlyozta, hogy az LMP-sek azt a munkát kívánják folytatni, amelyre a párt alapításakor vállalkoztak. Karácsony Gergely, az LMP korábbi frakcióvezető-helyettese és az új párt egyik alapítója azt mondta: a PMP-sek azt javasolták, hogy a parlamenti képviselőcsoport a két párt közös frakciójaként működjön, de úgy tűnik, ezt a másik fél nem fogadja el. A tizenöt fős parlamenti frakcióból nyolc képviselő az LMP-ből való távozás mellett döntött, miután az ökopárt kongresszusa ismét nem szavazott többséget az ellenzéki összefogásra nyitott stratégiának. A platformisták Párbeszéd Magyarországért Párt néven új közösséget hoznak létre, míg a maradóknak azt ajánlották, hogy egyfajta frakciószövetségként működtessék tovább a parlamenti képviselőcsoportot. Ha ugyanis nem tudnának megegyezni a folytatásról, úgy a távozók független képviselőkként folytathatják – ezzel viszont a hét LMP-s is kénytelen lesz függetlenné válni, mivel a maradék hét személy kevés az önálló frakcióhoz.
Az LMP-sek a távozók mandátumainak visszaadását tartják egyelőre az egyetlen lehetséges megoldásnak. A platformisták viszont ragaszkodnak a parlamenti politizáláshoz, ráadásul a közös frakció nevét is LMP-Párbeszéd Magyarországért névre változtatnák, ami a megvalósíthatóság szempontjából meglehetősen irreális elképzelésnek tűnik. A Népszabadság forrásai szerint egyre kevésbé valószínű a kompromisszum, inkább az feltételezhető, hogy a PMP-sek még a héten bejelentik: kiülnek a függetlenek közé.
Osztolykán Ágnes, a „schifferista” irányt támogató LMP frakcióvezető-helyettese szerint a helyzet a legrosszabb forgatókönyv felé halad. „Mivel a távozóknak nem áll szándékukban a listán szerzett mandátumok visszaadása, ezért inkább hagyják, hogy az első zöldfrakció eltűnjön a parlamentből. „Ez erkölcstelen, elszomorító és kiábrándító” – mondta a Népszabadságnak, hozzátéve: „Az a baj, hogy ők emelik magukat erkölcsi piedesztálra, miközben csak arról van szó, hogy felnevelkedtek az LMP-n, és most már nem tudnak azonosulni vele, de nem hagyják a frakciót sem tovább élni.”
Scheiring Gábor gazdasági szakpolitikus, a „szakadárok” egyik tagja lapunknak ezzel szemben azt mondta: sajnálja, hogy az „LMP még az ökopolitika országgyűlési képviseletét is kész kockára tenni az erőpolitikához való ragaszkodásával”. Scheiring hozzátette: ha a párt delegációjával nem is, de talán az országgyűlési képviselőkkel még sikerülhet megegyezni és életben tartani a képviselőcsoportot, ami elemi érdeke a zöldpolitikának. Szabó Rebeka, a PMP tárgyalódelegációjának egyik tagja a Népszabadságnak nyilatkozva hozzátette: számukra fontos, hogy az ökopolitika, az általuk közösen vitt ügyek képviselete megfelelő súllyal fennmaradjon, ezért javasolták a két párt képviselőinek korlátozott együttműködésén alapuló megoldást. „Ez az egymást tiszteletben tartó szétválás új formája lehetne. Nagyon elszomorítana, ha az LMP-ben maradó képviselők inkább a frakció szétesését választanák a világos határok mentén kialakítandó frakciószövetség helyett, miközben erre minden jogi lehetőség megvan” – mondta.
„A helyzet feloldására sok lehetőség van az LMP-kongresszus által megadott keretek között. A labda már egy hete a szakadároknál pattog” – ezt Vágó Gábor, az LMP „maradóinak” egyike nyilatkozta lapunknak. A politikus hozzátette: sajnálja, hogy a távozók „a nevükkel ellentétben képtelenek voltak az érdemi párbeszédre akkor is, amíg az LMP tagjai voltak, és most is, hogy elhagyták az LMP-t.”
