Pártszimpátia alapján is megoszlik a közvélemény: a jobboldali érzelműek szerint csak az ellenzék kampányol, ezért tűnik olyan soknak a balul sikerült miskolci ügy, a baloldaliak viszont azt mondják, mindegy, mihez nyúlnak az önkormányzat vezetői, az úgyis elromlik, hozzá nem értésüket ráadásul arroganciával tetézik.

Sorra vettük, milyen ügyek kavarják Miskolcon a munkanélküliség, a szegénység és a kilátástalanság miatt amúgy sem túl nyugodt kedélyeket.

Földesi Norbert, a miskolci önkormányzat szocialista frakciójának vezetője nemrégiben nyílt levélben a következő kérdésekkel fordult Kriza Ákos polgármesterhez: „Igaz-e, hogy Pálffy Kinga, a Miskolc Holding vezérigazgatója a rokona, és beszéli a román nyelvet? Igaz-e, hogy Perecsenyi Attila, a Miskolci Városgazda igazgatója a barátja, s korábban ugyanabban a nagyváradi Ady Endre Líceumban tanult, ahol ő is? Igaz-e, hogy Szélyes Domokos, a MIK Zrt. vezérigazgatója Székelyudvarhelyen született? Igaz-e, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatója, a Szemere Bertalan Szakközépiskola igazgatója, a Miskolci Sportiskola felügyelőbizottságának elnöke, akiket egytől egyig a fideszes városvezetés hivatalba lépése óta neveztek ki posztjukra, mind-mind erdélyi vagy partiumi származású emberek, s többségüknek korábban semmi köze sem volt Miskolchoz? Tényleg akad még ebben az országban olyan nagyváros Miskolcon kívül, ahol a fontos vezetői posztokra lehetőség szerint nem a város szülötteit, hanem olyanokat kérnek fel, neveznek ki, akik ezer szállal kötődnek a polgármester szülőföldjéhez, ottani baráti társaságához, rokonságához?”

Kriza Ákos közleményben reagált a kérdésekre. Szerinte az MSZP helyi vezetői „önleleplező nyíltsággal” megdöbbentő, saját pártjuk számára is vállalhatatlan kérdéseket vetettek fel, amikor minden szakmaiságot nélkülözve, bárminemű kritika megfogalmazása nélkül, pusztán azt kérdezték: igaz-e, hogy a város intézményeiben néhányan erdélyi születésűek? „Nem azt kérdezik, hogy vajon jól végzik-e munkájukat, nem azt kifogásolják, hogyan irányítják a szocialisták által eladósított intézményeket, nem kifogásolják semmilyen módon szakmai tevékenységüket, csak azt kérdezik, erdélyiek-e?” – méltatlankodott a polgármester, aki felháborodása ellenére mégiscsak válaszolt Földesi Norbert konkrét kérdéseire, imigyen: – „Igen, a közleményben sorolt vezetők erdélyi születésűek! Pálffy Kinga nem a rokonom, a román nyelv tudására feltett kérdés értelmezhetetlen. Szélyes Domokos gyerekkorától Miskolcon nőtt fel, itt tanult, érettségizett, és szerzett a Miskolci Egyetemen közgazdászdiplomát, és egy multicég vezető állását hagyta ott Miskolc szolgálatáért. A város színházba járó közönsége a legnagyobb megelégedéssel van Kiss Csaba munkája iránt. Az igazgató – aki pályáját Miskolcon kezdte és ide hazatért – tevékenysége, szakmai felkészültsége kapcsán mindegyik politikai oldal művészeinek elismerését bírja, a jegyeladások rekordokat döntenek. A bábszínház élére és a Szemere szakközépiskola igazgatói állására mindössze egy pályázó volt, munkájukat a miskolci gyerekek és szülők megelégedésére végzik, a miskolciak javára. Pechükre pusztán azért kerültek az MSZP származási lejárató »román listájára«, mert Erdélyben születtek. De megtámadták azt a Zárug Péter Farkas politológust is, aki a Miskolci Egyetem adjunktusa, húsz éve van Miskolcon, 2009-ben a bölcsészkar legnagyobb diákelismerését kapta meg, amikor közel kétszáz oktató közül »tiszteletbeli évfolyamtársnak« választották a kar hallgatói, és ma rektori referensként a hallgatók helyben maradásáért dolgozik, az Otthonunk Miskolc gyakornoki program koordinálójaként, ötletgazdájaként. Ezeket az embereket listázzák, pusztán azért, mert valamikor erdélyi kötődésük volt?” – fogalmazott Kriza Ákos.

Megkérdeztünk több, a város ügyeit nyomon követő miskolcit – tanárt, újságírót, ügyvédet, képzőművészt –, vajon ők mit szólnak ehhez a vitához. Kirúgástól vagy másféle megtorlástól tartva egyikük sem merte névvel vállalni szavait. Volt, aki arról beszélt: saját fülével hallotta, amikor a városházán két vezető beosztású munkatárs románul tárgyalt, csak azért, hogy az ott tartózkodó magyarok ne értsék a szavaikat. Akadt, aki szerint ezt az ügyet a szocialisták felfújták, de ha már felfújták, csinálhatták volna ügyesebben, nem „románozva” le az erdélyi magyarokat, azzal ugyanis számtalan honfitársunk érzéseit megsértették. Az egyik megkérdezett azt mondta: az Erdélyből áttelepült magyarok sokkal összetartóbbak, mint az itthoniak, nem lehet csodálkozni azon, ha egymást támogatják. – Inkább el kéne tanulni tőlük a szolidaritást – mondták el többen is. Mások úgy fogalmaznak, egyszerűen nincsen rendben, hogy rendkívül fontos pozíciókba olyan emberek kerülnek, akik így vagy úgy, de kötődnek a polgármesterhez, és ennek semmi köze nincs a származásukhoz, ami esetükben legfeljebb csak feltűnő, pláne, ha egymás közt azért beszélnek románul, hogy mások ne értsék, amit mondanak.

Más: vihart kavart a Kanadából visszatelepült – vagy a közeljövőben a megszigorodott kanadai menekültügyi törvények miatt visszatelepülni kénytelen – romák ügye is. A kanadai kormány január közepén négyhetes kampányt indított, amelynek keretében rádióreklámokkal, újsághirdetésekkel és óriásplakátokkal hívják fel a figyelmet a szigorúbb jogszabályra, amelynek lényege, hogy a menekültkérelmek elbírálása immár nem tart hosszú hónapokig, így senki nem használhatja ki a döntés ideje alatt nyújtott lakhatási, szociális támogatást: a jogosulatlan menekültkérőket rövid időn belül hazaküldik. Kriza Ákos a kanadai nagykövetnek írott levelében sérelmezte, hogy miért éppen Miskolcot választották e kampány központi helyszínéül, hisz nem csak ebből a városból kértek menekültstátuszt a romák. A kanadai kormány kimutatása azonban azt jelzi: a kérelmeket benyújtók több mint fele Miskolcról vagy a térségből érkezik.

Kriza Ákos ellenkampányt indított, közölve: a város intézményei felkészültek arra, hogy bűnöző elemek se Kanadából, se az ország más részéről ne telepedhessenek le Miskolcon. Első lépésben a polgármesteri hivatal illetékes osztályán megvizsgálják, hogy a külföldről visszaérkezők kint tartózkodásuk ideje alatt vettek-e fel szociális juttatást a várostól, s ha igen, milyen jogcímen? A polgármester öt olyan esetről számolt be a napokban, amikor ilyen visszaélés miatt feljelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. „A jogosulatlanul, valamint rosszhiszeműen felvett összegeket visszafizettetjük a csalókkal, és ellenük büntetőeljárást indítunk. Ez az első, konkrét lépésünk azért, hogy semmilyen bűnöző elem ne érezze Miskolcon biztonságban magát. A további lépésekre akciótervünket a rendőrséggel egyeztetjük, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy a régi bűnözők ne akarjanak visszatelepedni Miskolcra, sőt a már városunkban lévők is a hatósági ellenőrzések miatt távozzanak városunkból. Az első feljelentéseket megtettem a miskolciak védelmében!” – mondta a városvezető.

A Helsinki Bizottság a szocialisták egyes vezető városi tisztségviselők erdélyi származásának firtatásáról úgy vélekedett: elítélendő, hogy egy politikai vitában bárki származási alapon listázza ellenfelét. Állásfoglalásuk szerint morálisan elfogadhatatlan az is, hogy a miskolci polgármester a Kanadából esetleg hazatérő romák kapcsán a „bűnözők visszatéréséről” beszél. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közleményben szögezte le: Kriza Ákos a gyerekek állami gondozásba vételével, hatósági ellenőrzésekkel és hazaköltözésük megakadályozásával fenyegeti a hazatérőket. Közölték: a magyar és uniós joggyakorlatban az állampolgároknak jogukban áll meghatározni, hol éljenek, a polgármester kijelentései és fenyegetőzései pedig épp azt látszanak megerősíteni, hogy a menedékkérők valóban joggal hiányolhatják a jogbiztonságot.

„A polgármester által kilátásba helyezett, a hazatérőket kollektíven érintő szigorú elbírálás ellentétes a magyar jogszabályokkal, ezért az annak nyomán születendő intézkedések előreláthatólag jogellenesek lesznek. A Kanadából visszatérők nem Kanada menekültjei, hanem Magyarország polgárai, a magyar kormány pedig támogatásáról biztosította a hazatérőket, amikor kijelentette, hogy a magyarországi cigányság jövője itt van, saját hazájukban” – olvasható a NEKI közleményében. A jogvédő iroda azt is megerősítette: a miskolci gyakorlatot ellenőrzik majd, s ha szükséges, jogi eszközökkel is megvédik az állampolgárokat a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.

Gyenge hátország

„Túl a cigányozáson, túl a románozáson, lássuk végre a lényeget is! Kriza Ákos megint két olyan témával került be az országos sajtóba, ami a biztos politikai halált jelenti. Semmilyen pozitív ügy nem lépi át Miskolc határait (ha van ilyen egyáltalán), a városvezető folyamatos magyarázkodásba kényszerül, fut az események után. Nem tudom, tudatos-e, hogy a Jobbik és az MSZP egyszerre vette elő ezt az egyébként könnyen összekapcsolható témát (lásd: oláh-cigány), de annyira levitte a polgármestert, hogy nehéz elképzelni, hogy ebből úgy tudna kijönni, hogy plusz szimpatizánsokat szerez, sőt valamelyik oldal miatt csak veszít, az biztos. Persze ezek nem a sajnálat sorai, csak a tényeket próbálom meg rögzíteni. A városvezető maga választotta ki a kommunikációra képtelen hátországát és ennyire is csak azt ütik, akit végül is van miért.” (Egy olvasói vélemény a www.eszakhirnok.hu hírportálon)

Panelhirdetés?