A korábbi alkotmány alapján hozott AB-döntések – mint a magyar jogfejlődés és történeti alkotmány más vívmányai – továbbra is felhasználhatók maradnának, de a testület köteles lenne ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, mert nem hivatkozhatna rájuk automatikusan, hiszen új alaptörvénye van az országnak – hangoztatta Kósa.

„Puskázni” viszont a politikus szerint „nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (…) ctrl c, ctrl v, és azt mondjuk, kész van”.

A helyzet nem olyan rossz, mint amennyire az Origo híre alapján annak tűnt, de a testület kétségkívül kapott egy újabb figyelmeztetést –fogalmaznak az AB munkáját jól ismerő forrásaink. Szerintük Kósa bejelentése azt jelenti, hogy megfordul a „bizonyításteher”. Egy tavaly májusi AB-határozatban ugyanis a bírák leszögezték, hogy a korábbi alkotmányon alapuló döntéseikben kifejtett elvi jelentőségű megállapításokat minden olyan esetben figyelembe veszik, amikor „az alkotmányjogi szabályozás változatlan, vagy jelentős mértékben hasonló”. Ilyenkor „nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni”.

Úgy tűnik, a Fidesz ennek éppen az ellenkezőjét szeretné. Vagyis a bíráknak nem kellene rigorózusan ragaszkodniuk saját korábbi határozataikhoz, hanem azt kellene indokolniuk, ha azokat figyelembe kívánják venni. Egy új összetételű testület számára – áprilisban a tizenöt alkotmánybíró közül már heten lesznek, akiket a kormányoldal ebben a ciklusban az ellenzékkel történt egyeztetés nélkül jelölt – ez sokkal kényelmesebb helyzetet teremt.

Senkinek nem kell majd fáradságos munkával magyarázkodnia, ha szakítanak az alkotmányos alapjogok értelmezése kapcsán kialakult eddigi, a kormány számára esetenként kínos gyakorlattal – magyarázzák forrásaink. Az üzenet egyértelműen az –vélik –, hogy az AB-nek elsősorban a hatályos alaptörvény alapján kell eljárnia, és csak kivételként nyúlhat vissza a korábbi alkotmányra hivatkozással meghozott döntéseihez. Ha viszont újra lehet fogalmazni alapvető alkotmányos értékek tartalmát, azzal egyes vélemények szerint a kiszámíthatóság, tehát a jogbiztonság válhat kérdésessé.

A fideszesek egyébként nem először próbálkoznak az alkotmánybírák megregulázásával, hiszen a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezések hatályon kívül helyezése után azonnal korlátozták a testület hatáskörét. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítése kapcsán is megfogalmazták, hogy az AB „feszegette a határokat”.

Szilveszter előtt a Fidesz-frakció jogi szakpolitikusa, Gulyás Gergely a Népszabadságnak adott interjúban komoly kritikával illette ezt a döntést, mondván: a határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek. A politikus azt is hozzátette, hogy ez az AB-határozat „a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi, hiszen az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annullálásával született”.

Azzal a múlt héten a lapunknak nyilatkozó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is egyetértett, hogy az átmeneti rendelkezésekről szóló AB-határozat bírálatára „vannak érvek”. A testület szerinte is figyelmen kívül hagyott egy fontos kitételt, ami magában az alaptörvényben szerepel. Navracsics azt is mondta, „ha jól van kiegyensúlyozva egy rendszer, akkor az Alkotmánybíróság és más hatalmi ágak közötti viszonyrendszer is olyan, hogy egyszer az egyik, máskor a másik van felül. Az Alkotmánybíróság döntései alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt években, minden korábbi megelőlegezett aggodalom ellenére, a magyar demokrácia elég jól működik, a fékek és egyensúlyok rendszere működik.”

Erősíteni akarják az AB-nyilvánosságot

A Fidesz elnöksége javasolja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiterjesztését, vagyis bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét: nemcsak az ombudsman, hanem a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is kezdeményezhetne utólagos normakontrollt. Emellett erősíteni kívánják az Alkotmánybíróság munkájának a nyilvánosságát és ezzel együtt a demokráciát is: a testület az egyes konkrét esetek eldöntése előtt köteles lenne kikérni az ügyben érintettek véleményét. (MTI)

Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke. Kerülnék a merítést a nevével fémjelzett „láthatatlan alkotmányból”