Balog Zoltán meg is húzta a ponthatárokat úgy, hogy az adott szakra felvehető hallgatók legfeljebb 10-20 százaléka tanulhasson tandíj nélkül. A határokat elég magasan húzta meg. Ez az alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés és nemzetközi tanulmányok esetében 465 pontot, gazdálkodási és menedzsment szakon, marketingen 460 pontot jelent.

– E megállapodás annak tükrében, hogy a kormány nem akart ezeken a szakokon állami ösztöndíjas helyeket biztosítani, kis előrelépés. De a két évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor sokkal több államilag finanszírozott hely volt, radikális visszalépés. Nem tudom, hogyan állapította meg a miniszter a ponthatárokat, gyanítom, a tavalyi jelentkezéseket és ponthatárokat vette alapul. Viszont idén még nem tudhatjuk, hogyan alakulnak a jelentkezések, mint ahogy azt sem, milyenek lesznek az érettségi eredmények – nyilatkozta lapunknak Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) oktatásért felelős rektorhelyettese, utalva arra, hogy jelenleg hiányoznak az adatok a reális, előzetes ponthatárhúzáshoz. A rektorhelyettes szerint a most meghúzott ponthatárok első pillantásra magasnak tűnnek, de az elmúlt években ezt a szintet a Corvinusra jelentkezők közül sokan megugrották. Ezért azt feltételezi, hogy a szóban forgó szakokon az állami hallgatók egy jelentős része a Corvinuson jelenik meg. Ez azért jelenthet problémát, mert még mindig nem látni pontosan, milyen pénzből finanszírozza majd a képzést az intézmény, hiszen a költségvetési támogatás a tavalyi évihez képest jelentősen csökkent.

Rózsás Péter, a BCE gazdasági igazgatója elmondja: az állami támogatások és a saját bevételek együttes csökkenése legalább húszszázalékos.

– Probléma, hogy van egy korábbról örökölt adósságállományunk, ezért az idei év gazdálkodását erősen át kell gondolni – fogalmaz, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy minden szolgáltatási és beszállítói szerződést felülvizsgálnak, és ha kell, új közbeszerzést írnak ki. Rózsás Péter szerint jelentős kiadáscsökkentéssel kell számolni.

– Ígéretünk van arra, hogy az adósságunk rendezéséhez és a PPP kiváltásához segítséget kapunk. Ha ezek valóra válnak, és emellett végrehajtjuk a racionalizálást, akkor esélyünk van arra, hogy a bérek kifizetése ne kerüljön veszélybe – mondja, hozzátéve, csak a kiadáscsökkentés önmagában már nem elég. Ha nem kapják meg az említett támogatást, akkor Magyarország egyik legjobb egyeteme júniusra súlyos pénzügyi bajba kerülhet, amely már a bérkifizetésekre is hatással lesz.

A Corvinus példája mutatja az egyetemek kiszolgáltatottságát. A kormány a finanszírozáson keresztül igyekszik megosztani a felsőoktatás szereplői – rektorok, hallgatók, oktatók, szakszervezetek – között december közepén, a diákok tüntetése nyomán kialakult egységet. Az a rektor, aki élesebben fogalmaz meg kritikát a kormány felsőoktatási politikájával kapcsolatban, könnyen abba a helyzetbe sodorhatja az egyetemét, hogy nem részesül egyik finanszírozási „kegyből” sem. Vagyis: nem kap az adósságrendezéshez segítséget, nem váltja ki az állam a PPP-s beruházásokat. A felsőoktatás drasztikusan csökkentett idei finanszírozása miatt az egyetemek abba a helyzetbe kerültek, hogy politikai alkuk során tudnak csak hozzájutni azokhoz a pénzekhez, amelyek az életben maradásukat garantálják. Ráadásul a kormány a múlt héten döntött annak a tízmilliárd forintnak az elosztásáról, amit a kiváló és kutatóegyetemi státuszokkal juttatnak vissza a felsőoktatásba. Ez a pénz – bár egyelőre még ez is csak ígéret – a nagy kutatóegyetemeknek jelent túlélést.

A rektorok arra törekednek, hogy ne vigyék csődbe az általuk vezetett intézményt, így nem valószínű, hogy a decemberben kialakult egység újra olyan erős maradjon, mint a hallgatók utcai demonstrációi idején.