Húszmilliárdba kerül az elektronikus BKV-jegy
Az egyszeri utazásra érvényes vonaljegyet az időalapú elszámolás váltja. Az érvényességi időn belül – még nem dőlt el, hogy ez 30 vagy 60 perc lesz – korlátlan számú átszállásra lesz lehetősége az utazónak. S ha valaki egy napon belül már elég „sok” jegyet elhasznált – egyelőre nem tudni, mi lesz a „sok”– , akkor a nap hátralévő részében ingyen utazhat. Ez lenne a napi költési limit.
A BKK által bevezetni kívánt elektronikus jegyrendszer – London és Chicago mintájára – később érintésmentes kártyával közvetlenül is használható lesz. Akkor már külön utazási kártya sem kell, az utas saját bankszámlájáról fizeti az utazás díját.
Jegyellenőrök persze ebben a szép új világban is lesznek. Nyakukba akasztott készülékkel ellenőrzik majd a jegyeket és a bérleteket. A metró-, illetve bizonyos HÉV-állomásokon pedig automata be- és kiléptetőkapukat állítanak fel.
A BKK és vele a tulajdonos főváros bízik benne, hogy az új rendszer jelentősen hozzájárul Budapest közösségi közlekedésének finanszírozásához, illetve a bliccelés visszaszorításához. A BKK adatai szerint a közterület-felügyelőkkel megerősített jegyellenőrzés évente egymilliárd forint pluszt hozott. A BKV az elmúlt tíz évben összesen 33 milliárd forintra becsülte a bliccelők által okozott kárt. Csakhogy a BKV és a BKK együttes működéséhez az idén 140 milliárdra lenne szükség, s ebből 52 milliárdot fedez a menetdíjbevétel. Ehhez jön még a fogyasztóiár-kiegészítés 16 milliárd forintja. A kormány az idén nem biztosít normatív támogatást erre a célra. A főváros és a kerületek közti forrásmegosztás arányának megfordításából nyolcmilliárd jut a BKV-ra. A további forrásokat – bár Tarlós István főpolgármester kabinetje biztos benne, hogy a kormány segítségével előteremtik a pénzt – egyelőre homály fedi. De honnan lesz pénz az új elektronikus jegyrendszer bevezetésére?
A költségeket 67,7 millió euróra – 20,4 milliárd forintra – taksálja a BKK. Ebből 54,2 millió eurót – 16,3 milliárd forintot – az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) biztosít, kölcsön formájában. A visszafizetés garanciájaként a bank közvetlen hozzáférést kap a BKV-BKK számlájához, így nem fizetés esetén egyszerűen leemelheti az összeget. A pénzintézet egyéves tárgyalássorozat eredményeként idén januárban írta alá a hitelszerződés előmegállapodását. A végleges szerződést tavasszal rögzítik, ha az önkormányzat addig vállalja a csaknem négymilliárd forintos önrész előteremtését. S ez aligha lesz könnyű. Az önkormányzati finanszírozás átalakulása miatt jelentősen csökkenő központi támogatások, illetve a továbbra is a csőd szélén billegő BKV gondjával terhelt fővárosnak egyelőre az idei költségvetés összeállítása is kivitelezhetetlen feladatnak tűnik. A BKK ennek ellenére bizakodó: számításai szerint az elektronikus jegyrendszer évente ötmilliárd forint pluszbevételt hoz, szemben a bevezetés egyszeri négymilliárdos kiadásával. Ráadásul az idén „csak” az önkormányzati kezességvállalást kell bemutatnia a fővárosnak, költségvetési tételként csak 2014–2015-ben kell számolnia az összeggel. A Fővárosi Közgyűlés decemberben már elvi döntést hozott a bevezetésről, ám ezt az idei költségvetés elfogadásakor meg kell erősítenie.
