Hogyan fog össze az ellenzék?
A volt miniszterelnök a Népszabadság kérdésére hozzátette: az Együtt 2014-nek sikerült mozgósítania olyan választók csoportjait, akik korábban nem tudtak, vagy nem akartak maguknak pártot választani, az ellenzék politikai stratégiája pedig gyökeres fordulatot vett október 23-a hatására. „Korábban azon ment a vita az ellenzéki erők között, hogy kell-e összefogás, ma viszont már csak arról, hogyan” – tette hozzá.
Ezzel együtt az jól látható, hogy az Együtt 2014 a kezdeti lendület után némileg megtorpant: az ernyőszervezet egyelőre nem volt képes további érdemi baloldali, balközép, különösen nem jobboldali tömörüléseket magához vonzani. A közvélemény-kutatási adatok szerint ugyanakkor a szervezet sikerrel szólította meg a bizonytalanok táborát, átlagosan tíz százalék körüli szeletet ki is tudott szakítani belőle, de elszívott szinte mindegyik párttól, még a Jobbik bázisából is egy keveset.
A kezdeményezést azonban Bajnaiék azzal elveszítették, amikor az MSZP konzultációt hívott össze az ellenzéki oldalon. Bajnai ugyanakkor cáfolni igyekezett, hogy a lendület megtört volna. Lapunk kérdésére azt mondta: az elmúlt két-három hónapban személyesen is járja az országot, mindenütt zsúfolt termek és változást akaró polgárok fogadják, ami számára nem épp a lendület megtöréséről üzen, hanem arról, hogy mielőbb el kell kezdeniük a következő szakaszt: azt, amikor a változást akaró polgárok támogatását kormányváltó szavazatokra, a „jó kormányzás programja mögötti legitimációra” váltják.
„Azt tapasztalom, hogy ahogy nő a kormányváltó elkeseredettség az országban, úgy csökken az utóbbi évek politikai apátiája. Az emberek újra élni akarnak a jogaikkal, hogy beleszóljanak a sorsuk alakításába és nagyon bőszíti őket az, ha ebben hatalomtechnikai trükkökkel akarja korlátozni őket a rezsim. Megdöbbentő volt például látni, hogy a választók milyen nagy része van pontosan tisztában azzal, hogy 2014-ben csak pártok indulhatnak a választásokon, egyesületek már nem.
Ezt például rendre meg is kapom kritikaként: Miniszterelnök úr, miért támogassuk az Együtt 2014-et, ha nincs garancia arra, hogy a 2014-es döntő pillanatban lehet rá szavazni, hogy valóságra lehet váltani azt, ami ma még csak remény? Az Együtt 2014 változó támogatottsági adataiban is ez a műfaji bizonytalanság tükröződik és ez nem is fog változni addig, amíg a választók előtt nem tesszük egyértelművé szervezeti értelemben is: nemcsak hirdetjük a jó kormányzás és a korszakváltás programját, de 2014 után meghatározó kormányzati erőként végre is hajtjuk azt” – fogalmazott lapunknak Bajnai, hozzátéve: a szervezetek közötti idő előtti háttéralkukkal, régimódi szervezeti matekozással semmire sem mennek.
„Vegyük például azokat az MSZP-hez kötődő, vagy abból kivált pártokat, amelyek most újra közelednek egymáshoz a Mesterházy-féle egyeztetéseken: az asztal körül ülők még együtt sem képviselnek annyi erőt, amennyi a kormányváltáshoz kell, nem is beszélve a korszakváltásról. A változást akaró polgárok garanciákat várnak, hogy nem restauráljuk a 2010 előtti időszakot és garanciákat arra, hogy az Orbán-rezsimet úgy győzzük le, hogy a jó kormányzás megvalósításához szükséges szakértelemmel, reális programmal és működőképes politikai szövetséggel is rendelkezünk”– fogalmazott a volt miniszterelnök.
Lapunk értesülései szerint az Együtt 2014 hosszabb távú elképzelései között az szerepel, hogy önálló – és megerősödött – pártként saját pólust képezzen, és minél hatékonyabb tárgyalási pozíciót fogjon majd a későbbi választókerületi együttműködés során az MSZP-vel szemben. Az ugyanis jól látható, hogy Mesterházy Attila és Bajnai egyelőre tisztes távolságból és a másik tiszteletben tartásával építkezik, de idővel el fog jönni az a pillanat, amikor dönteni kell az egyenrangú tandem, vagy az alá-fölérendelt szövetségi szerkezet között; ahogyan kell(ett) az Együtt 2014 párttá válásakor is dönteni a három alapító személyét illetően.
