Politikai cél vagy álszakmai érv
Nem lehet ésszerű indokot találni Magyarországon arra, hogy miért kellene bevezetni a választás előtti általános regisztrációt – szakmai körökben ezzel kommentálták Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdai nyilatkozatát, amely szerint az állami népesség-nyilvántartó rendszer mára elvesztette egyértelműségét, frissességét. Ezért nem zárható ki, hogy a 2018-as országgyűlési voksolásra ismét felmerül a feliratkozás gondolata – erősítette meg a politikus a Népszabadság információit.
Navracsics az Inforádió Aréna című műsorában beszélt erről, de óvatosan fogalmazott: a regisztráció kérdésében egyelőre nem foglaltak el végleges álláspontot a kormánypártok. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jövőre biztosan nem lesz feliratkozás. Az állami népesség-nyilvántartás nehezen áttekinthető, a valóságtól eltérő adatok megadását pedig nem szankcionálják – fejtette ki a politikus, aki úgy véli, mindez lehetővé teszi a politikai indokból történő átjelentkezéseket a „billegő” kerületekben.
A regisztráció bevezetése a választójog gyakorlásának aránytalan és szükségtelen korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes – mondta ki az Alkotmánybíróság. Tóth Zoltán választási szakértő – aki korábban egy ideig a népesség-nyilvántartás vezetőjeként dolgozott – azt is kijelentette: az adatbázis megbízható és naprakész, s a téves bejegyzések aránya nem éri el a fél százalékot. A hibák oka egyébként részben az – magyarázta –, hogy naponta több ezren születnek, illetve halnak meg, és adataikat csak néhány napos késéssel jegyzik be. Hasonló a helyzet azokkal is, akik lakóhelyet változtatnak.
A Navracsics által vélelmezett átjelentkezések kapcsán Tóth Zoltán nem vitatta, hogy ilyen előfordult, de inkább csak helyi népszavazást megelőzően, mert a parlamenti választásokon elsősorban az igazolással történő szavazás lehetőségével próbáltak visszaélni. Legközelebb azonban erre nem lesz mód, hiszen az új választási eljárási törvény szerint azok is saját körzetük szavazólapjait töltik ki, akik nem a lakóhelyükön voksolnak.
Aki pedig olyan eltökélt, hogy a választási eredmények befolyásolása érdekében kész egy „billegő” körzetbe átjelentkezni, a regisztráció bevezetése után is megteheti. A dolga legfeljebb annyival lesz nehezebb, hogy utána még fel is kell iratkoznia a választói névjegyzékbe.
A népesség-nyilvántartásnak van azonban egy automatikusan működő statisztikai alrendszere, amely naponta jelzi, hogy honnan hová és hány ember költözött. A szakértő elmondta, hogy ezt korábban figyelték, és ha valahol megmagyarázhatatlan népességmozgást észleltek – ami helyi referendumok kapcsán elő is fordult –, figyelmeztették a jegyzőt. A fiktív bejelentkezés közokirat-hamisítás, ezért büntethető – jelezte Tóth. A jegyző a lakcím bejelentésekor persze csak azt tudja ellenőrizni, hogy valós személy létező ingatlanba kíván költözni, az életvitelszerű ott tartózkodást viszont már nem. Fiktív lakóhelyet egyébként ma leginkább azért létesítenek – állítja –, hogy valaki jobb iskolába járathassa a gyerekét, ingyen parkolhasson bizonyos városrészekben, vagy kevesebb adót kelljen fizetnie. Ha a „költözéssel” mégis a választás eredményét akarnák befolyásolni, egy hatvan-nyolcvanezres körzetben ahhoz több ezer bejelentkezőre volna szükség, és Tóth szerint teljesen valószínűtlen, hogy ezt meg lehetne szervezni úgy, hogy az akció senkinek se tűnjön fel. A regisztráció tehát – büntetőjogi fordulattal élve – alkalmatlan tárgyon és alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, mert semmilyen értékelhető előnnyel nem járna – jelentette ki.
Már-már kínos, hogy kizárólag politikai szándékot alátámasztani próbáló álszakmai érvekkel kell folyamatosan vitatkozni – reagált László Róbert, a Polital Capital választási szakértője. Ha a népesség-nyilvántartás rossz, a hibákat szerinte ki kell javítani, s ha annyira tartanak a fiktív átjelentkezésektől, meg kell szüntetni az egyéni választókerületeket, a regisztráció ugyanis ezt a problémát nem küszöböli ki. László Róbert egyébként nem tartja teljesen kizártnak, hogy a mostani nyilatkozattal megágyaznak a gondolatnak, és a regisztráció – valamilyen későbbi időpontban történő hatályba léptetéssel – akár a választási eljárási törvény februári módosítása során is bekerülhet a jogszabályba.