– A Bayer–Navracsics-meccset ki nyerte meg?

– Nem gondolkodtam ezen. Soha nem szoktam meccsben, nyerésben-vesztésben gondolkodni.

– Nem volt meccs?

– Nem volt. Megkérdeztek egy cikkről, arról elmondtam az álláspontomat, ezt követően Bayer Zsolt írt egy másik cikket, azzal kapcsolatban is elmondtam a véleményemet, miután megkérdeztek.

– Az RTL II-nek Bayer Zsolt azt nyilatkozta, "Navracsics Tibor barátom vegye már saját magát komolyan. Ő igazságügy-miniszter... Elszórakozhat, kizárathat a Fideszből... Jelzem, nem fog sikerülni neki". Az ön nyilatkozatának a célja nem Bayer Zsolt kizárása volt a Fideszből?

– Tőlem megkérdezte az Atv-ben Kálmán Olga, mi a véleményem Bayer Zsolt szombati cikkéről, elmondtam, ezt követően megkérdezte a Hír Tv-ben Szabó Anett, mi a véleményem a keddi cikkről, és én azt is elmondtam. Én ezzel az ügyet lezártam.

– "A cigányság ezen része állat... Állatok meg ne legyenek. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan" – írta első cikkében Bayer Zsolt. Erre nyilatkozta Ön az Atv-ben, hogy olyan embernek nincs helye a közösségben, aki emberek egy csoportját állatnak tartja.

– Így van, az első cikke elfogadhatatlan. De aztán Bayer Zsolt írt egy másik cikket, amiben azt írta, hogy félreérthetően fogalmazott, provokatív céllal. És dehogyis akar egyetlen cigányt is likvidálni, ez mindig is távol állt tőle. Ez egybecseng azzal, ahogy én is ismerem Bayer Zsoltot. Következésképpen én is úgy gondoltam, hogy miután a második cikket megírta, ezek után sokat finomított a helyzeten. Az a magyar nyilvánosság sajátja, hogy vannak, akik a szombati cikket nem hajlandóak figyelembe venni, és vannak, akik a keddi cikket, attól függően, hogy párt- vagy érzelmi alapon hová tartoznak. Szerintem a két cikk együtt alkot egy egész történetet.

– Bayer Zsolt második cikke felülírhatja az első cikk "cigány-állatos" megállapítását?

– Úgy gondolom, hogy felülírhatja.

– Miért?

– Minden ember tévedhet. Bayer Zsolt is. Ha azt mondjuk, hogy valakinek valamilyen tévedése soha nem felülírható, akkor ma már a magyar politikában, sőt az újságírásban is nagyon kevés ember lehetne, például a Népszabadság nem jelenhetne meg a hamisított Teller-levél miatt.

– Erről más a véleményünk, és a beszélgetésünk a Bayer-írásról szól. Az Atv stúdiójában, noha ön miniszterként, miniszterelnök-helyettesként ült ott, amit megfogalmazott Bayer Zsoltról – miszerint nincs helye a Fideszben –, az a magánvéleménye volt?

– Én soha nem mondanám, hogy magánvélemény vagy nem, amit elmondok. Tőlem újságírók szokták kérni, hogy néha beszéljek úgy, mint politológus, vagy beszéljek úgy, mint politikus. Én mindig úgy szoktam nyilatkozni, mint Navracsics Tibor. Az Atv-ben hangsúlyosan egyes szám első személyben beszéltem.

– A Fidesznek egészen más volt a véleménye a Bayer-ügyben, más kormánytag pedig nem szólalt meg.

– Mit akar kihozni ezekkel a kérdésekkel?

– Azt, hogy Ön a Bayer-ügyben nem a Fidesz-álláspontot képviselte, a magánvéleményét mondta el.

– Nézze, én nem határolom el magam a Fidesz véleményétől, én elmondtam a véleményemet. Én egy fideszes politikus vagyok. Az, hogy ezt minek minősíti, az ön dolga.

– A Bayer-ügynek ki a nyertese?

– Nem tudom. Az első kérdésére adott válaszom az volt, hogy nem szeretek nyertesekben és vesztesekben fogalmazni.

– A Fidesz – ön politológiát tanít – nem alakította úgy a Bayer-cikkhez való viszonyát és nem olyan kommunikációs stratégiát folytatott, hogy profitáljon belőle, és az ügy nyertese legyen?

– Azt majd a választások fogják eldönteni, hogy ki nyer és ki veszít. Egy demokráciában rengeteg vita van. Ha a vitákat állandóan porciózzuk, hogy melyiket ki nyerte meg és ki veszítette el, akkor soha semmire sem fogunk jutni. Ha állandóan zéró végösszegű játszmákban gondolkodunk, akkor soha semmire sem jutunk.

– Az jó válasz volt a hivatalos Fidesz, Selmeczi Gabriella, illetve Kocsis Máté részéről az első Bayer-cikkre és a felháborodásra, hogy aki azt elítéli, vagy az ellen demonstrál, "az a gyilkosok pártjára áll", például az MSZP?

– Az én emlékeim szerint úgy fogalmaztak, hogy az áll a gyilkosok pártjára, aki ebből politikai tőkét akar kovácsolni.

Nem osztok igazságot különböző pártok között

– Nem a Fidesz kovácsolt a kialakult szituációból kis fáziskéséssel politikai tőkét?

– Miniszterként nyilatkozom, nem akarok pártpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánítani. Magyarország kormányának egyik tagja vagyok, nem fogok igazságot osztani különböző pártok között ebben a kérdésben. És nem is pont úgy hangzott el a Fidesz-vélemény, ahogyan ön mondta. A szombati Bayer-cikket követően arról még lehetett szó, hogy valaki morálisan felháborodik, de a keddi cikket követően már ha az a valaki nem veszi észre, amit leírt, és ugyanúgy beszél Bayer Zsoltról, mint azt megelőzően, az már szerintem politikai haszonlesés.

– Akkor azt nem is kommentálja, hogy a Fidesz, ahelyett, hogy elvi nyilatkozatot tett volna, és elhatárolódott volna a Bayer-"állatozástól", ehelyett felmérte, hogy a gyilkosságokra a közvélemény hogyan reagált a térségben – és mindent alárendelt a voksszerzésnek, a politikának?

– Az én emlékeim szerint, noha nem böngésztem az archívumokat, Selmeczi Gabriella és a Fidesz első hivatalos reakciója az volt a szombati cikk kapcsán, hogy az indulat érthető, a stílus elfogadhatatlan.

– Stílus? Ez elhatárolódás volt ön szerint?

– Igen.

– Orbán Viktor miniszterelnöknek nem kellett volna megszólalnia?

– Szerintem nem. Érdekes módon soha sem elég, ha mások szólalnak meg. Mindig azt akarják, hogy a miniszterelnök szólaljon meg. A miniszterelnök számos alkalommal, általános érvénnyel elmondta a parlamentben, hogy  Magyarországon minden jó érzésű embernek, fajra, nemre, felekezetre való hovatartozás nélkül biztosítjuk a jogait, és maga a kormány gondoskodik a védelmükről.

– Bayer Zsolt nyilatkozta azt is: akkor lép ki a Fideszből, ha a legmeghatározóbb Fidesz-politikusok kérik erre – ezek szerint Orbán Viktor pártelnök nem kérte meg, sőt a hírek szerint megvédte. Ön szerint van "cigánybűnözés" Magyarországon?

– Ezt is ezerszer elmondtuk már: cigányok által elkövetett bűncselekmények vannak, cigánybűnözés nincs.

– A gyűlöletbeszéd szabályozását tervezik szigorítani? Az Alkotmánybíróság minden erre irányuló korábbi kísérletet megakadályozott, azzal az indoklással, hogy a szabad véleménynyilvánítást, a szólásszabadságot korlátoznák.

– A parlamenti pártok közül sem ért egyet mindenki azzal, hogy a gyűlöletbeszéd-szabályozást szigorítani kell, az LMP ellene volt ennek legutóbb. De lehet ez cél.

– A jelenlegi értelmezés szerint gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre, ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel, és az ügyészség, a bíróság akkor jár el, ha ennek nyomán az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget; mivel ez nem állt fenn, az ügyészség elutasította a Bayer Zsolttal szemben közösség elleni izgatás címén tett feljelentést. Önök a parlamenti kétharmaddal szigorítással élhetnének...

– Vizsgáljuk ezernyi módon ezt a kérdést. Hiszen nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi lehetőségek is vannak.

– Az emberi méltóság megsértése címén.

– A minisztérium gondolkozik számos megoldáson, de ezeknek csak akkor van esélye, ha valóban olyan megoldást találunk, ami alkotmányos is, és amit az Alkotmánybíróság nem semmisít meg.

– Soha nem kommentálja az Alkotmánybíróság döntéseit. Kövér László azt nyilatkozta, hogy az AB vállaltan politikai döntést hozott a választási regisztráció kiiktatásával. Ezt tudja kommentálni?

– Nem. Én az Alkotmánybíróság döntéseit kommentálók véleményét sem szoktam kommentálni.

– Miért nem?

– Mert nem akarom az Alkotmánybíróság döntését sem közvetve, sem közvetlenül sem bírálni, sem dicsérni. Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság, ahogy a köztársasági elnök is, független "politikai" szereplő. Egy kormánytag pedig – aki függő politikai szereplő – tiszteletben kell, hogy tartsa a független intézményeket.

– Az igazságügyi tárca részéről figyelmeztették a kormányt, hogy alkotmányellenes lehet a választási regisztráció intézménye?

– Nagyon korán, a törvény-előkészítés fázisában több háttéranyag és több elemzés született. Ezek között voltak olyanok is, amelyek alkotmányjogi aggályokat vetettek fel. Nem konkrétan kimondva, expressis verbis, hogy alkotmányellenes, de megfogalmaztak ilyen szempontokat. Én pedig többször jeleztem, jó volna, ha az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollt gyakorolna.

– Ez megtörtént, megsemmisítették a regisztrációt, így 2014-ben biztosan nem lesz. Elfogadhatónak tartaná, ha a parlamenti kétharmad még ebben a ciklusban megszavazná, hogy 2018-ban viszont mégis legyen regisztráció? A Népszabadság hallott ilyen fideszes elképzelésekről.

– A regisztráció kérdésében egyelőre nem foglaltak végleges álláspontot a kormánypártok. Az állami népességnyilvántartás rendszere, különösen a lakcímnyilvántartás, mára elvesztette egyértelműségét, a valóságtól eltérő adatok megadását pedig nem szankcionálják. Ha fennmarad a regisztráció gondolata, akkor a 2018-as választásokig elegendő idő van a vitára alkalmat adó alkotmányossági és belpolitikai kérdések tisztázására. Ha pedig nem sikerül tisztázni, el kell felejteni az egészet.

– Azt tudja véleményezni, hogy a párttársa, Gulyás Gergely – amikor az AB formai okokból semmisítette meg az előzetes regisztrációt – olyan aktivistának minősítette az Alkotmánybíróságot, amilyen szerinte a "sólyomi időkben" sem volt?

– Ez más. Ez nem politikai minősítés. Az Alkotmánybíróság aktivitása alkotmányjogi kérdés. Ez egy olyan állítás, amivel érdemes vitatkozni, de nem egy mondatban lehet rá válaszolni. meg kell nézni, milyen szempont alapján jelentette ezt ki Gulyás Gergely. Ez lehet tudományos szempont is.

– Szerinte az Alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezések formai megsemmisítésekor figyelmen kívül hagyott egy alkotmányos alaptételt.

– Igen, itt vannak érvek. Az Alkotmánybíróság valóban figyelmen kívül hagyott egy fontos kitételt, ami magában az alaptörvényben is szerepel. Ez alapján lehet érvelni amellett, hogy ez egy aktivista Alkotmánybíróság, de ez szerintem nem politikai minősítés.

– Abban a kérdésben ön hogy foglal állást, hogy joguralom, azaz Alkotmánybíróság mindenek felett, vagy népuralom?

– Ez egy körülbelül 200 éves vita, hiszen eredetileg a jogállam koncepciója nem a tömegdemokrácia keretei között lett megfogalmazva. Jogállam és tömegdemokrácia időnként konfliktusban áll egymással, sokszor kiegészíti egymást. Ezt láthatjuk az Alkotmánybíróság és a magyar demokrácia huszonvalahány éves történetében is.

– Most egyensúly van?

– Az egyensúly mindig dinamikus egyensúly. Ezért nem tudok sohasem válaszolni az olyan kérdésekre, hogy ki nyert és ki vesztett, mert ez egyik napról a másikra nem mondható meg. A dinamikus egyensúly azt jelenti, állandóan változó, ki van felül és alul. Hasonlóképpen, ha jól van kiegyensúlyozva egy rendszer, akkor az Alkotmánybíróság és más hatalmi ágak közötti viszonyrendszer is olyan, hogy egyszer az egyik, máskor a másik van felül. Az Alkotmánybíróság döntései alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt években minden korábbi megelőlegezett aggodalom ellenére a magyar demokrácia elég jól működik, a fékek és egyensúlyok rendszere működik. 

– Annak ellenére, hogy a Fidesz–KDNP-kétharmad által megválasztott alkotmánybírák ülnek most már kétharmados többségben az AB-ben.

– Nem. Annak ellenére, hogy már 2010-ben sokan elátkozták a magyar demokráciát, mondván, hogy ez már biztosan elveszett, és nyílt diktatúra van. És úgy látszik, hogy ez nem így van.

– Azt tudja értelmezni, hogy milyen egy aktivista típusú igazságügy-miniszter? Orbán Viktor állítólag ilyet szeretne.

– A miniszterelnök biztosan tudja értelmezni. Vagy aki ezt önnek mondta.

A  Kossuth térről súgtak...

– A belső információk szerint a miniszterelnök kifejezetten elégedett Önnel, különösen a közigazgatás átszervezése miatt, de olyan igazságügy-minisztert látna jónak, aki küzd az Alkotmánybírósággal. És mivel Ön köztudottan a szakszerű párbeszéd híve és otthonosan mozog például Brüsszelben, alkalmasnak tartaná a külügyminiszteri posztra, Martonyi János esetleges távozása után.

– Amikor miniszterelnök úrral a hét elején találkozunk, általában azokat a kérdéseket beszéljük meg, amelyek aktuálisak, másrészt a ciklus végéig tartó feladatokat jelentik. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány által megkezdett reformok közül a közigazgatási reform és az igazságszolgáltatás reformja áll a legközelebb a befejezéshez. Ebből adódóan arról tudunk beszélni miniszterelnök úrral, hogy már látszik a vége, látszanak a kontúrok. És én nagyon szeretném felelősséggel végigvinni a hátralévő egy évet. Nem szeretném otthagyni azokat az embereket, akik annak idején azért kezdték el a közigazgatási vagy az igazságügyi reformot, mert egyetértettek a céljaimmal, egyetértettek az elképzeléseimmel.

– Még nem mondhatjuk el, hogy a gép forog, az alkotó pihen? A szükséges jogszabályok megszülettek...

– Egyszer majd forog. De ez volt a legnagyobb tévedése a baloldali kormányoknak, hogy azt gondolták, attól, hogy meghoznak egy törvényt, megtörtént a struktúraátalakítás.

– Elnézést, én nem a baloldali kormányokat képviselem.

– Nem is önre gondoltam. De ez a nagy különbség az elmúlt húsz évhez képest, hogy attól, hogy a jogszabályi keretek megvannak, önmagában még nem működik egy rendszer. Mi például azt szeretnénk, hogy év végéig 300 pontján az országnak jöjjön létre olyan kormányablakrendszer, mely hétfőtől péntekig, reggel nyolctól este nyolcig kiszolgálja az ügyfeleket. Ennek a rendszernek működnie kell. Ehhez nem elég az, ha hozunk egy rendeletet és aztán angolosan távozunk.

– És a tereferélés a kormányablakokban? Kávéházi hangulat?

– A vizitdíjas vita során a Gyurcsány-kormány idején hangzott el, tűrhetetlen, hogy az unatkozó nyugdíjasok a háziorvosi rendelőben múlatják az időt. Azt gondolom, borzalmas az a társadalom, ha(ahol) a közpénzekből fenntartott intézményekből kizárjuk azokat, akiknek nincs hova menniük, ha társaságra vágynak. Én nem azt szeretném, hogy a kormányablakok alakuljanak át kávéházakká. De ha valaki jó szóra vágyik, és ha csak valakivel szeretne egy pár mondatot beszélni, akkor azt érezze, hogy a kormányablakba be lehet menni. Legyen közösségi tér valóban. Ne ellenfél legyen állam és polgár. Az átalakulásnak egy 5-10 éves folyamatnak kell lennie, és nagyon sokat kell dolgozni mindenkinek, nem csak nekem. Ez reményeim szerint nem pártpolitikai ügy. Abban bízom, hogy a folyamat, amit 2010-ben elindítottunk, más pártoknak is elnyeri a támogatását, akárki is nyeri a 2014-es vagy a 2018-as választást, folytatni fogja. Én a közigazgatás reformjával nem egy pártnak akartam egy eszközrendszert kiépíteni, hanem Magyarország mindenkori kormányának.

– A járási hivatalvezetők között nem túl sok a fideszes polgármester, képviselő?

– A 198 hivatalvezetőből 7 országgyűlési képviselő, akik a következő választásig megtarthatják mandátumukat, 11 polgármester, ők a törvény értelmében lemondanak a polgármesteri tisztségükről.

– Az stílusos, hogy a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetőjévé Ön Bekk Máriát nevezte ki? Ő Kövér László felesége.

– Mi a kifogás vele kapcsolatban? Hogy nincs meg a végzettsége, hogy tapasztalatlan? Mert egyik sem igaz. Korábban Tököl jegyzője volt, ismereteim szerint mindenki megelégedésére végezte munkáját.

– A kérdés az, illik-e?

– Kövér László és Bekk Mária között, azon túl, hogy férj és feleség, semmilyen közös szakmai érintkezés sincs. Kövér László az Országgyűlés elnöke. Ha a saját feleségemet neveztem volna ki, akkor valóban megkérdezhetné, hogy ez ízléses-e. Bekk Mária kiváló szakember, nincs semmilyen averzióm. Csak azért, mert valaki valakinek a felesége... ahogy Gyurcsány Ferenc annak idején a parlamentben fogalmazott, "csak azért, mert annak idején megláttam és megszerettem azt a nőt, azért vagyok politikailag hibás..." Érdekes módon, a jobboldalon nem szabad férjnek és feleségnek lennie kinevezetteknek.

– Valószínűleg emlékszik az Európai Parlament ülésére, amikor a magyar demokráciadeficit szerepelt napirenden, volt, aki szóvá tette, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, Handó Tündét nevezte ki Orbán Viktor az Országos Bírói Hivatal elnökének. Persze lehet mondani, hogy Brüsszel messze van a Kossuth tértől...

– Nyilván a Kossuth térről súgtak a felszólalónak, hogy Brüsszelben mondja már valaki azt, hogy ez történt. De komolyan azóta sem hozta szóba Brüsszelben fel soha ezt kifogásként a tárgyalások során sem.

– Megint a magyar médiatörvényt bírálták Brüsszelben. Az Európai Parlament szakbizottsága vitázott erről egy jelentés alapján, bírálták a médiatanács elnökének kinevezési módját, azt is, hogy "ésszerűtlenül és méltánytalanul" korlátozzák Magyarországon a hírszolgáltatások sokféleségét. Renate Weber román liberális EP-képviselő szerint aggasztó, "jóformán megfélemlítő" törvényi passzusok továbbra is érvényben vannak a médiatörvényben. A magyar kormány kész a módosításra?

– A portugál zöldpárti Rui Tavares által vezetett bizottság azt a feladatot kapta, hogy állítson össze jelentést a magyar demokrácia állapotáról. Most éppen a médiafejezetet vitatták meg. van az Európai Bizottsággal egy megállapodásunk, miszerint mi az Európa Tanáccsal tárgyalunk a médiatörvény vonatkozásában. Én többször tárgyaltam Jagland főtitkár úrral, folyamatos a konzultáció. Vannak szövegezési kérdések, a médiatanácsot illetően a kinevezéssel kapcsolatban folyik egyeztetés.

– A kinevezés kérdésében van szándék a módosításra, mert az túl közvetlen, és nincs pályáztatás?

– Kezdettől fogva azt mondtam, minden pontnál látunk lehetőséget a módosításra, egyetlen szempont van: nekünk olyan változtatást ne kelljen végrehajtanunk, mely egy más ország szabályozásában létezik. De mint ahogyan már eddig is módosítottuk a médiatörvényt, a jövőben is készek vagyunk rá.

– "Ez igazából egy politikai játék. Teljesen függetlenül attól, hogy mi mit csinálunk, ez le fog játszódni, mert eldöntötték, hogy ezt lejátsszák" – ezt a fideszes EP-képviselő Gál Kinga nyilatkozta.

– Magyarországon a politikai szónak pejoratív jelentése van. Egy Európai Parlamentben, és mindenfajta törvényhozó testületben – mely eminensen politikai intézmény –, nehéz nem politikai vitát folytatni.

Korrekt párbeszéd folyik az Európai Bizottsággal

– Kifejezetten jó a kapcsolata az Európai Bizottság munkatársaival. Vannak viták, de ez a válság miatti gyors döntések miatt érthető is. A párbeszéd folyamatos – ezt ön nyilatkozta a bírák nyugdíjkorhatáráról folytatott egyeztetésekről. Nem okozott kisebb skandalumot? Mások a Fideszben, a kormány részéről keményen szokták Brüsszelt bírálni.

– Nem. Boldog, kiegyensúlyozott ember vagyok, senki sem bántott ezért sem a Fideszben, sem a kormányban. Semmilyen skandalum nem volt.

– "Politikai feltételeket támasztani ugyanis egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban, de az EU kacérkodik ezzel a gondolattal" – ezt Orbán Viktor mondta korábban az IMF-tárgyalás kapcsán, a kötelezettségszegési eljárásról pedig: Brüsszel nem Moszkva, az lehetetlen, hogy egy vitás kérdésben az egyik vitatkozó fél döntsön, ez a kommunizmusban lehetséges volt, de Brüsszelben ez nem működhet így. Korrekt párbeszédre utaló nyilatkozatot nem nagyon hallottam a kormány részéről, ami a brüsszeli intézményeket illeti.

– Közben korrekt párbeszéd folyik Magyarország és az Európai Bizottság között. A Bizottság nem hitte el, hogy 3 százalék alatt tudjuk tartani a hiányt, és 3 százalék alatt tartottuk. Nem hitték el, hogy csökken az államadósság, és csökkent. Gazdasági téren sok mindent nem hittek el, de később kénytelen volt elhinni, és az aggódó előrejelzéseiket módosítani... Más országoknak is vannak vitáik. Nekünk lehet, hogy több van, lehet hogy élesebb, de Ausztria például most veszített pert az Európai Bíróság előtt az adatvédelem függetlenségének a hiánya miatt, a közelmúltban Németország is pert vesztett ebben az ügyben. Ez nem jelenti azt, hogy Ausztria vagy Németország ne lenne jogállam. Az EU jogrendszere egy állandóan változó joganyag, az unióban folyamatos értelmezésre van szükség arról, hogy mi a nemzeti kompetencia, az európai kompetencia, és ebből a szempontból az EU és a nemzeti kormányok sokat vitatkoznak egymással. Ami az én tárcámat illeti: van 25-30 közös ügyünk az Európai Bizottsággal, és közülük van négy olyan, amiben vitatkozunk egymással. De az összes többiben nagyon jól tudunk együttműködni.

– A kormányzati kommunikáció olyan hatást kelt, hogy folyamatos perben-haragban állunk az Európai Bizottsággal. Hiába jók a számaink, Brüsszel nem szünteti meg ellenünk a túlzottdeficit-eljárást, mert szeretne kordában tartani – ezt hallani. Holott nemcsak a hiánycél számít, hanem a fenntartható kiszámítható növekedés is.

– Meg szépnek is kell lenni, és jól fel kell öltözni... Persze, de hát ez a vita. Nem kell félnünk a vitáktól. Mi egy kicsit abban élünk, hogy ha bármilyen vita van, a magyar parlamentre azt fogják mondani, hogy borzalmas és veszekedő. Nyilván Ön is látott már más országból közvetítéseket a parlamenti ülésekről, ahol legalább ennyire élénk viták folynak, és van, ahol ezek tettlegességig is fajulnak. Persze nem azt mondom, hogy ennek így kell lennie. A magyar demokrácia ebből a szempontból teljesen átlagos, a magyar kulturális temperamentumbéli adottságoknak megfelelő demokrácia, ahol vannak nagyon éles viták. De a demokrácia erről szól, hogy meg tudjuk vitatni nyíltan és békésen a különböző kérdéseket. Nincsen politikai erőszak Magyarországon. Az egymással egyet nem értő felek verbális kommunikációval viták során megvívják a maguk ütközeteit és csatáit. Senki sem birtokosa a bölcsek kövének, senki sem tudja a teljes igazságot. A különböző részekből a jobboldal, a baloldal, a kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberálisok így tudják összerakni azt az egészet, ami egy teljes képet ad. De ha nem vitatkozunk, nem beszélünk egymással, akkor soha nem ismerjük meg egymás nézeteit. Ez vita, ahol egyenlő partnerek vagyunk. Ezek a viták hozzátartoznak az életünkhöz. Csak így tudunk előbbre jutni. Ezért ez sohasem "ki győz-ki veszít" kérdés.

– Feles többséggel  lehet szűkíteni a kétharmados törvények körét a 2014-es választások után? Az Együtt 2014 alkotmánytervezetét kidolgozó Tordai Csaba szerint – aki az Alkotmánybíróság 1993-as okfejtésére hivatkozik – különösen a gazdasági tárgyú sarkalatos törvények esetén erre nyílhat alkotmányos lehetőség. Ezek szerinte "egypárti" kétharmados szabályok, így nem érvényesült az az elv, hogy az ellenzék jogkorlátozó támogatásával születtek volna.

– Nem. Egy kétharmados törvényt nem az minősít, hogy hány párt fogadja el, hanem az, hogy a parlamenti arányok szerint, attól függően, hogy milyen kritérium vonatkozik rá, a jelenlévők, illetve az összes képviselő kétharmadának az igen szavazata megvolt-e hozzá. Az előző ciklusban, a Gyurcsány-kormány alatt volt már kísérlet arra, hogy kétharmados, a közigazgatási hivatalokról szóló törvényt szerettek volna feles többséggel megváltoztatni, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést. A közjogi érvénytelenség pedig csak akkor lenne felvethető, ha az eljárási szabályt durván megsértik. Erről viszont nincs szó. Aki kétharmados döntéseket szeretne megváltoztatni a választások után, annak kétharmados parlamenti szavazati aránnyal kell ehhez rendelkeznie.

A Fidesz nem gyűlöletkampányt folytat, hanem programvitát

– A Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, ha az MSZP werberi gyűlöletkampányt folytat, arra a Fidesz válasza a jó kormányzás kell legyen.

– Igen. Tony Blair mondta, hogy "the good policy is the good politics". A jó szakpolitika a jó politika. Valóban úgy gondolom, hogy ha sikerül 2014 tavaszán felmutatnunk azokat az eredményeket, melyeket remélünk az eddig megtett lépéseinktől, az önmagában fontos meggyőző erő lehet.

– 2002-ben elveszítették a választásokat, holott önök szerint jól kormányoztak.

– Akkor is fontos meggyőző erő volt. A Fidesz akkor mindösszesen 0,7 százalékkal szenvedett vereséget. De akkor egy olyan gyűlöletkampány közepén álltunk, ahol a csak kormányzati teljesítmény felmutatása önmagában nem volt elégséges például a 23 millió románnal való riogatással szemben.

– A Fidesz részéről, a jobboldalról nem folytatnak gyűlöletkampányt?

– Akkor definiáljuk, mi is az a gyűlöletkampány! A gyűlöletkampány az, amikor teljesen alaptalanul – mint a köteles beszéd esetében – csinálnak egy olyan kampányt, ami alapjában nem igaz. Ilyen értelemben a Fidesz nem folytat gyűlöletkampányt.

– Bajnai Gordont színre lépése után szinte naponta támadták valamivel, hol azzal, hogy "félázsiai törzsekhez" hasonlította a fideszes-jobbikos szavazókat, most ingatlanadó-bevezetéssel, minimálbér-csökkentéssel... és nem beszéltünk még a békemenetes megnyilatkozásokról.

– Bajnai Gordon bejelentette, hogy csökkenteni kell a minimálbért.

– Azt mondta, hogy a mostani minimálbérszinttel, ebben a konstrukcióban közel 50 ezren veszíthetik el az állásukat. Azt állítja, hogy programvitát folytat Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, amikor erről tart sajtótájékoztatót, emiatt támadja a volt miniszterelnököt?

– Már az is a gyűlöletkampány része, ha a másik programpontjait vitatjuk? Szerintem ez nem gyűlöletkampány.

– A "jó kormányzás" mellett mivel készül a Fidesz a feltételezett "werberi gyűlöletkampányra"?

– Ez legyen a Fidesz kampánystratégáinak titka, nem szeretném elvenni az ő kenyerüket. Én egyéni választókerületi jelölt leszek. Azzal szeretnék nyerni, amit az elmúlt négy évben végeztem, és bízom benne, hogy ez elég lesz.

„Én mindig úgy szoktam nyilatkozni mint Navracsics Tibor”