Az autó hívja majd a mentőt

2013-01-25 autó közlekedés

„Nem épülhetnek többé halálutak Magyarországon” – a szaktárca közúti közlekedésért felelős illetékesei ezzel indokolták azt a döntést, miszerint ezentúl csak olyan utak épülhetnek az országban, amelyek megvalósítását az első tanulmánytervektől a végső kivitelezésig egy auditor folyamatosan ellenőrzött. Megkezdték az auditorképzést, a kiválasztás szempontjait a szaktárca, a szakmai követelményeket a mérnöki kamara határozta meg.

A közlekedési szakemberek ezt nyilvánosan ugyan nem hangoztatták, azonban abban már rég egyetértenek, hogy a közlekedésbiztonság pusztán rendőri eszközökkel nem javítható tovább. És nemcsak azért, mert a közlekedők egyre kevésbé tolerálják az egyre növekvő büntetéseket, az olykor már zaklatásnak is beillő „közúti ellenőrzéseket”, miközben sok útkezelő még ma is úgy teszi biztonságosabbá a gondjaira bízott aszfaltpályát, hogy 30-as, 40-es sebességkorlátozást ír elő azokra a szakaszokra, amelyeket amúgy már rég fel kellett volna újítani. Az újraaszfaltozásnál persze lényegesen olcsóbb a sebességkorlátozás, sőt költségvetési szinten még jövedelmező is, ha a rendőrség egyből elkezdi a sebességmérést és a bírságolást a kérdéses útszakaszon.

Ennek a gyakorlatnak azonban hamarosan vége, mivel pár éven belül már nemcsak az új utakat kell auditáltatni, hanem a régieket is folyamatosan felül kell vizsgáltatni és újra kell minősíttetni. És az ide vonatkozó uniós előírásokba aligha fér majd az bele, ha egy útkezelő az alapvetően elhibázott nyomvonalat sebességkorlátozással és bírságolással próbálja „korrigálni”…

Több ezer kilométernyi új út épült a rendszerváltozás óta, sok száz kilométernyi kifejezetten az addigi halálutak megszüntetése érdekében. Ám mint azt ma már az illetékesek kezdik beismerni, épültek új halálutak is. Ilyen (volt) az M70-es és az M2-es egyik-másik szakasza, és ilyen az M15-ös, amelynek az átalakításáról még csak most kezdett egyeztetést az útkezelő és a rendőrség.

Egyes széles, jól kiépítettnek tűnő, új utak kifejezetten csábítanak a tempós közlekedésre és az előzésre. A legutóbbi időkig a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy ha baleset történt, azért valamelyik jármű vezetője volt a felelős, és nem az út. Ha másért nem, hát azért, mert a sofőrök nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezették autójukat. Az M2-es egyes szakaszain vörös dupla záróvonallal, érdesített, s emiatt nagyobb sebességnél elviselhetetlen búgó hangot adó felületek kialakításával és különféle optikai trükkökkel bírták rá az addiginál nagyobb óvatosságra az autósokat – és a balesetek száma drasztikusan csökkenni kezdett. Az M70-esen is elég volt néhány forgalomtechnikai és építészeti trükk a nagyobb biztonság megteremtéséhez, és nem kellett napokig, hónapokig rendőröket állomásoztatni a veszélyes szakaszokon. Sok helyen a körforgalmú kereszteződések kialakítása jelentette a megoldást, máshol a kanyarodósávok kialakítása vagy éppen a kanyarodósáv ívének a módosítása.

Egy másik bevezetés előtt álló elektronikai biztonsági megoldás az eCall. Már tesztelik a hazai rendszert. Ez egy autókba építendő berendezés (2015 után az Európai Unióban már csak olyan autók helyezhetők forgalomba, amelyekbe gyárilag beépítették az eCallt), amely arra való, hogy baleset esetén akár a gépkocsivezető nélkül is felhívja a 112-es segélyhívót, és megadja a baleset helyének pontos koordinátáit. Mivel a rendszer emberi beavatkozás nélkül is működik, elterjedése esetén nem fordulhat elő többé, hogy valaki csak azért hal meg egy közlekedési balesetben, mert a tragédiát követően órákon keresztül senki nem járt azon az úton, így nem talált rá senki, és elvérzett vagy kihűlt.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.